2011. február 01., 10:122011. február 01., 10:12
Az irodalomtörténész az MTI-nek felidézte: többször rajzolta meg Rába György életútját, és ezek egyikében a „ma élő legnagyobb magyar költőnek” nevezte gyűjteményes kötetének megjelenésekor. „Nemcsak mint költőt szerettem, hanem mint kollégát is, hiszen irodalomkutatóként évtizedekig közös témánk volt Szabó Lőrinc” – mondta Kabdebó Lóránt. Kiemelte, hogy Rába György Szabó Lőrincről írott kismonográfiája meghatározó volt a költő munkásságának befogadás-történetében. „Később Babits Mihály lett a fő kutatási témája, és az egyik legfontosabb Babits-kutatóként élt közöttünk” – idézte fel Kabdebó.
Rába György lírája több szálon kapcsolódott a legújabb európai és világirodalomhoz. „A hagyomány méltatója, ismerője, elemzője saját verseiben gyökeresen új megoldásokat alkalmazott. Sokan nehezen értették meg, de ha egyszer versei kinyíltak és minden dimenziójuk felfoghatóvá vált az olvasó számára, érezhetővé vált, hogy egyszerre képes indulati és értelmi szinten is megragadni a létezést” – fogalmazott a kutató. Rába György első verse a Nyugat folyóirat utolsó számában jelent meg 1941-ben.
Az elhunyt költő a budapesti egyetemen magyar–francia szakon szerzett oklevelet 1948-ban. 1949-től középiskolában tanított Budapesten, 1957-től 1982-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt, 1983–1987 között pedig a Modern Filológiai Társaság alelnöke. Versei, kritikái 1941-től jelentek meg különböző lapokban, így a Nyugatban és a Magyar Csillagban; egyik szerkesztője volt az Újhold című folyóiratnak. Értékes a Nyugat első nemzedékének fordítóiról szóló monográfiája, amely A szép hűtlenek címmel jelent meg.
Foglalkozott Babits, Ady, Szabó Lőrinc és József Attila munkásságával. 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 1983-ban kapott József Attila-díjat, 1993-ban Széchenyi-díjat. Kossuth-díjat 2008-ban vehetett át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok