Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze

Életének 88. évében elhunyt Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze – tudatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága szerdán az MTI-vel.

MTI

2018. április 25., 18:032018. április 25., 18:03

2018. április 26., 10:492018. április 26., 10:49

A közlés szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervátiusz Tibort saját halottjának tekinti. Szervátiusz Tibor 1930. július 26-án született Kolozsváron. Első mestere édesapja, a neves szobrász Szervátiusz Jenő volt, az ő művészetéből vette át és fejlesztette tovább a népi fafaragás, a székely népművészet szobrászati elemeit. 1949 és 1955 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1977 óta Budapesten élt és alkotott.

Az 1950-es években elsősorban népi témák foglalkoztatták: moldvai, gyimesi csángók, csíki székelyek ihlette modorban fából készítette szobrait. A nyugati modern művészettel való találkozás indította új utakra. Vas- és bronzszobrokat is készített, domináns anyaga a fa és a kő volt, egyéni szobrászati formanyelvét elsősorban ezek körében alakította ki.

Szervátiusz Tibor sokoldalú művészként több stílusban is alkotott az expresszionizmustól a geometrikus absztrakción át a törzsi művészetre emlékeztető szobrokig. Több szoborciklus, számos történelmi ihletésű szobor és jelentős köztéri alkotások kerültek ki műhelyéből.

Művészi céljairól így vallott: „művészetet magyart, de egyetemesen emberit kell teremtenem. Úgy kell a szobrászatban alkalmaznom a század plasztikai törvényeit, hogy általuk ennek a népnek a nyelvén, ennek a népnek a múltját, történelmét, tragédiáit, katartikus élményeit fogalmazzam meg". Figurális szobrai erősen kötődnek a természeti-tapasztalati valósághoz, Közép-Európa történelméhez, az emberi humánumhoz. Harmóniaszobrai a népi művészetből kiinduló figurákat, népszokásokat örökítenek meg. Portréi összefoglalások, idolok, „lét-portrékö; szellemi kiválóságaink, történelmi elődeink arcát jelképpé formálják. Több szobrot is készített Petőfi Sándorról, Ady Endréről, Bartók Béláról és Szabó Dezsőről.

Szervátiusz Tibornak számos kiállítása volt Magyarországon és külföldön. Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kolozsvári Művészeti Múzeum őrzi, illetve magángyűjtemények szerte a világon Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is. Jelentősebb köztéri szobrai: Életfa (1984) Csongrád; Az idő kapujában (1994) Orosháza; Magyar oltár (1996) Budapest, Kőbánya, Szent László tér; 1956-os emlékmű (2001) Budapest, XXII. kerületi Városház tér; Tiszta forrásból (2016) Kecskemét, a Kodály Intézet előtt.

Munkásságáért egyebek mellett a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével (1992), Kossuth-díjjal (2001) és Magyar Örökség díjjal (2003) tüntették ki, 2015-ben kapta meg a nemzet művésze címet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 27., vasárnap

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából

Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából
2024. október 27., vasárnap

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat

Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat
2024. október 25., péntek

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak

A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak
2024. október 23., szerda

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán

A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán
2024. október 23., szerda

Legyél te is műalkotás! – különleges kezdeményezés a temesvári színházban

Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.

Legyél te is műalkotás! – különleges kezdeményezés a temesvári színházban
2024. október 23., szerda

Fókuszban a kortárs erdélyi élőszavas mesélés

Immár harmadik alkalommal tartják az Erdélyi Népmesemondó Találkozót, az eseményre Háromszéken kerül sor.

Fókuszban a kortárs erdélyi élőszavas mesélés
2024. október 23., szerda

Nagyjátékfilmekkel, Bogyóval és Babócával is várja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm fesztivál

Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.

Nagyjátékfilmekkel, Bogyóval és Babócával is várja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm fesztivál
2024. október 21., hétfő

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban

A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban
2024. október 21., hétfő

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé

Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé
2024. október 20., vasárnap

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó

Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó