2009. július 30., 09:402009. július 30., 09:40
A Szatmár megyei Erdőd városának Petőfi-köre egy rég elfeledett emléktáblával csatlakozik a költő halálának 160. évfordulója alkalmából megrendezendő Petőfi Emlékhelyek 25. nemzetközi találkozójához, amelyet Marosvásárhelyen és Fehéregyházán rendeznek augusztus 1-én és 2-án. A partiumi városka irodalomkedvelőiből álló 18 tagú küldöttség vasárnap, a rendezvény második napján vesz részt a Fehéregyházán tartandó istentiszteleten és Ispán-kúti koszorúzáson. A megemlékezésre magukkal viszik annak az emléktáblának a digitális fényképét is, melyre az elmúlt hetekben, az egyik helybéli csűr lomtalanításakor találtak rá. „E helyen állott azon kápolna, melyben Petőfi Sándor 1847. szeptember 8. Szendrey Júliával megesküdött” – áll a csaknem 102 éves kőtáblán.
Szakács Imre erdődi alpolgármester véleménye szerint a kőtábla oldalán látható nyomok arról tanúskodnak, hogy egy ideig falba mélyesztve állhatott. A véletlenül előkerült alkotáson észrevehető, hogy a kőfaragó a költő nevét tévesen véste fel, tudniillik a poéta neve Petőfy változatban jelenik meg rajta. A hibát utólag kijavították, ám az ipszilont nem sikerült maradéktalanul eltüntetniük.
A táblát valószínűleg az erdődi várkápolna oldalára helyezték fel, amelyben egykor a költő és menyasszonya örök hűséget esküdtek egymásnak. A grófi kegyhelyet a 20. század elején Meszlényi Gyula püspök üríttette ki, amikor 1904-ben átalakíttatta a szatmárnémeti püspöki palota kápolnáját. Az erdődi oltárt az időközben elhunyt Meszlényi utódja, Boromisza Tibor püspök vitette át Szatmárra, ahol 1908 óta áll.
Az előzetes becslések szerint a nemrég előkerült emléktáblát 1904 után készíthették és helyezték a várfalba. A pontos datálásban a szakembereket az alkotás jobb alsó sarkán olvasható jegyzet segíti, amely szerint a kőlapot a nagybányai Kőipari Részvénytársaság készítette. Balogh Béla nagybányai levéltáros tudomása szerint a cégbejegyzési nyilvántartások arról tanúskodnak, hogy a ma Blidári Kőbányaként ismert kőkitermelés helyén 1907-től az I. világháború végéig működött hasonló nevű vállalat.
Ezek szerint a szóban forgó Petőfi-emléket 1907 és 1908 között készíthették. Muzsnay Árpád szatmári művelődésszervező, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke lapunknak elmondta, mindenképp megőrzendő, kiállítandó darabról van szó. „A személyes véleményem az, hogy Petőfi nevének szembeötlően téves írása miatt nem érdemes kitenni a falra, helyette másat kellene készíttetni a közeljövőben felújításra kerülő, kápolnának tartott helyiségben kialakítandó múzeum számára.
Nekem kétségeim vannak az iránt, hogy e helytelen névírású tábla valaha is a falon volt, ám ha mégis, akkor kellően kozmetikázhatták, ez azonban ma már nem látszik rajta” – részletezte Muzsnay. Egyébként a romos állapotban lévő bástyafalon néhány éve felhelyezett márványlap hirdeti, hogy a költő és menyasszonya ott állt oltár elé.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.