2009. július 30., 09:402009. július 30., 09:40
A Szatmár megyei Erdőd városának Petőfi-köre egy rég elfeledett emléktáblával csatlakozik a költő halálának 160. évfordulója alkalmából megrendezendő Petőfi Emlékhelyek 25. nemzetközi találkozójához, amelyet Marosvásárhelyen és Fehéregyházán rendeznek augusztus 1-én és 2-án. A partiumi városka irodalomkedvelőiből álló 18 tagú küldöttség vasárnap, a rendezvény második napján vesz részt a Fehéregyházán tartandó istentiszteleten és Ispán-kúti koszorúzáson. A megemlékezésre magukkal viszik annak az emléktáblának a digitális fényképét is, melyre az elmúlt hetekben, az egyik helybéli csűr lomtalanításakor találtak rá. „E helyen állott azon kápolna, melyben Petőfi Sándor 1847. szeptember 8. Szendrey Júliával megesküdött” – áll a csaknem 102 éves kőtáblán.
Szakács Imre erdődi alpolgármester véleménye szerint a kőtábla oldalán látható nyomok arról tanúskodnak, hogy egy ideig falba mélyesztve állhatott. A véletlenül előkerült alkotáson észrevehető, hogy a kőfaragó a költő nevét tévesen véste fel, tudniillik a poéta neve Petőfy változatban jelenik meg rajta. A hibát utólag kijavították, ám az ipszilont nem sikerült maradéktalanul eltüntetniük.
A táblát valószínűleg az erdődi várkápolna oldalára helyezték fel, amelyben egykor a költő és menyasszonya örök hűséget esküdtek egymásnak. A grófi kegyhelyet a 20. század elején Meszlényi Gyula püspök üríttette ki, amikor 1904-ben átalakíttatta a szatmárnémeti püspöki palota kápolnáját. Az erdődi oltárt az időközben elhunyt Meszlényi utódja, Boromisza Tibor püspök vitette át Szatmárra, ahol 1908 óta áll.
Az előzetes becslések szerint a nemrég előkerült emléktáblát 1904 után készíthették és helyezték a várfalba. A pontos datálásban a szakembereket az alkotás jobb alsó sarkán olvasható jegyzet segíti, amely szerint a kőlapot a nagybányai Kőipari Részvénytársaság készítette. Balogh Béla nagybányai levéltáros tudomása szerint a cégbejegyzési nyilvántartások arról tanúskodnak, hogy a ma Blidári Kőbányaként ismert kőkitermelés helyén 1907-től az I. világháború végéig működött hasonló nevű vállalat.
Ezek szerint a szóban forgó Petőfi-emléket 1907 és 1908 között készíthették. Muzsnay Árpád szatmári művelődésszervező, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke lapunknak elmondta, mindenképp megőrzendő, kiállítandó darabról van szó. „A személyes véleményem az, hogy Petőfi nevének szembeötlően téves írása miatt nem érdemes kitenni a falra, helyette másat kellene készíttetni a közeljövőben felújításra kerülő, kápolnának tartott helyiségben kialakítandó múzeum számára.
Nekem kétségeim vannak az iránt, hogy e helytelen névírású tábla valaha is a falon volt, ám ha mégis, akkor kellően kozmetikázhatták, ez azonban ma már nem látszik rajta” – részletezte Muzsnay. Egyébként a romos állapotban lévő bástyafalon néhány éve felhelyezett márványlap hirdeti, hogy a költő és menyasszonya ott állt oltár elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok