2011. május 05., 09:302011. május 05., 09:30
Minden műfajban kipróbálták, sok „vonalas” darabban is fel kellett lépnie, de kapott klasszikus szerepeket is. Egy évet járt a kolozsvári színiakadémiára, de nem követte az intézményt, amikor azt átvitték Marosvásárhelyre.
Kolozsvárott ismerte meg első férjét, Halász Gézát, aki államközi szerződéssel játszott ott. Vele települt át Magyarországra 1955-ben. A színésznőt már érkezése napján próbafelvételre hívták. Ranódy László neki adta a Szakadék női főszerepét. Bő egy évtized alatt huszonhat filmben játszott, többnyire főszerepet, az országos népszerűséget második filmje, a Bakaruhában hozta meg számára. Tragikus női sorsokat jelenített meg további számos nagy sikerű filmben is (Ház a sziklák alatt, Szegény gazdagok, Hideg napok). 1955-től a Petőfi Színház társulatában lépett fel. Kiváló szerepeket kapott, miközben házassága tragikus véget ért: az ital rabjává vált férje öngyilkos lett. 1957-ben átkerült a Nemzeti Színházba, ahol rövidesen eljátszhatta talán legnagyobb színpadi sikerét, Lisát az Élő holttest című Tolsztoj-darabban.
A csúcson volt, amikor 1964-ben nevét belekeverték a zavaros Onódy-ügybe: az egész városban elterjedt a vadászházakban lezajlott vad orgiákról szóló pletyka, és a botrányban „rá osztották” a női főszerepet. Az utcán utána kiabáltak, obszcén telefonokat, gyalázkodó névtelen leveleket kapott. Hiába próbált védekezni a rágalmak ellen, a Nemzetiből az utcára tették, a kollégák, barátok elfordultak tőle, pályafutása harminchat évesen derékba tört. 1966-ban ugyan szerződtette a József Attila Színház, de alkatához nem illő szerepeket osztottak rá, a kritikája is lesújtó volt. Utolsó hazai filmszerepét 1969-ben játszotta az Imposztorokban. Ebben a légkörben megváltással ért fel számára, amikor második férjével, az olimpiai bajnok vízilabdázóval – aki ekkor már edzőként dolgozott –, Gyarmati Dezsővel és kislányukkal 1970-ben Kolumbiába utazhatott, ahol Gyarmati a válogatottat irányította.
Hazatérésük után Bara Margit az NDK-ban kapott még egy filmszerepet (a filmet Magyarországon be sem mutatták), a színpadtól 1978-ban vonult végleg vissza. Ami aktív korában elmaradt, 2002-ben bekövetkezett: megkapta a legmagasabb magyar művészeti elismerést, a Kossuth-díjat.
A csütörtökön kezdődő 42. Magyar Filmszemlén egyébként először szentelnek önálló versenyszekciót az animációs alkotásoknak, ebben a kategóriában 11 alkotás versenyez, köztük az erdélyi Bertóti Attila Ariadné fonala című animációja. Emellett a versenyben 11 játékfilm, 24 dokumentumfilm, 26 kisjátékfilm, 10 tudományos-ismeretterjesztő és 13 tévéfilm indul. A május 8-áig tartó esemény nyitófilmje Nemes Gyula Negatív magyar filmtörténet című alkotása lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!