Élesd, természetközelben

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

A budapesti Ernst Múzeum adott otthont az Élesdi Művésztelepen készült alkotásoknak az év első hónapjaiban. Scarlat Anna, a múzeum igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, a tárlatot már a megnyitón nagy érdeklődés övezte, és a továbbiakban 1100-an tekintették meg – a kortárs művészeti törekvéseket bemutató intézmény látogatottságát tekintve ez a szám jelentősnek számít. A kiállítók magyarországi művészek, közülük többen Erdélyből telepedtek át, és Budapesten végezték tanulmányaikat. A csoport magját a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2000-es végzősei alkotják.

Gazda Árpád

2007. március 21., 00:002007. március 21., 00:00

Saját ösvényen

A Nagyvárad és Kolozsvárközött fekvő Élesd egy évtizede ad otthontnyaranta a fiatal művészeknek, táboruk máraneves művészteleppé nőtte ki magát. Habáregyénenként külön utakon járnak,gondolkodásuk természetes és természetközeli.Az „élesdiek” megjelenésével alapvetőenmegváltozott a korábbi évtizedekre jellemzőerdélyi képzőművészeti gondolkodásmód.Nem a kisebbség fogalmának művészi-társadalmikonstrukciója a fő témájuk, sokkal inkábbegy saját ösvény kitaposása a céljuk.Az Élesdi Művésztelep alkotói különböznekaz utóbbi évtizedek teoretikus, nyugatias magyarországikortárs művészeti életétől is.
A csoport tagjai elsősorban festők,akik olyan képtípusokkal kísérleteznek,amelyekben egybefonódva jelennek meg a XX. századiművészet nagy irányai. Alkotásaikban egyarántmegfigyelhető a figuratív és nonfiguratív,konceptuális és érzéki, ábrázolóés absztrakt, spirituális és mágikus képigondolkodás. Jellemző rájuk az a képalkotóerő, melyet immár nem befolyásolnak a társadalmielőítéletek, a múlt kísértései,a jelen kihívásai és a jövő elvárásai.Ez az erényük, és innen fakad függetlenségükis. Természetelvű ábrázolásaik nemkapcsolódnak a lepusztult és tárgyiasvalóságképhez, nem vállalkoznak aművészet funkcióinak társadalmi kivetítéséresem. Egyéni problematikájuk kiindulópontja avilág festői úton történő megismerése,a festészet felfedezése, megértése. Ehhezpedig – nem véletlenül – Élesden ezernyi témáttalálnak. Képi világuk erőteljesen szubjektívés romantikus, felfedezhetők ugyanakkor műveiken a különbözőanyagokkal, technikákkal, hagyományokkal ésújításokkal folytatott folytonos kísérletezésekis. Az élesdiek úgy elevenítik fel a képhagyományát, hogy bevezetik a nézőt a képszületésébe, az alkotás, a megismerésfolyamatába.

Tájak, másképp

Szász Sándor tájképeinem hagyományos tájábrázolások,csak távoli kapcsolatban állnak a valósággal,az igazi látvánnyal. Sötét tájai azelmúlással szembesítenek, ezt azonban derűsséteszi az életet adó vízesés. Incze Mózesalakjai nonfiguratív gesztusokból kelnek életre.Alkotói eszköztára a lehető legteljesebb, ha ahagyományos táblaképfestészet felőlközelítünk munkáihoz. Módszerei mélyenátélt, alapos felkészültségrőltanúskodnak. Bodoni Zsolt portréi megfestésekorbelülről teremti meg a külső formát. BalázsImre Barna szerkesztetlen, tájszerű képtörténeteicsupán festői elemekből táplálkoznak, mégistalán az ő vásznairól köszön visszaleginkább Élesd valóságos éselképzelt világa. Ez az érzelemgazdag festészetjellemző a sepsiszentgyörgyi Kovács Lehelre, ő azegyedüli a csoportból, aki a szabadban dolgozik, ottalkotja meg egyedi, színes, természethű képeit.Kisméretű vásznait áthatja az egyén ésa természet bensőséges viszonya.
Habár vannak általánosvonások, ezek egyénenként különbözőmódon jelennek meg a festményeken. A Kaszás Rékatájképeiben elhelyezett színes, geometrikus,perspektivikus formák a mai kulturális terepvisszásságaira hívják fel a figyelmet;Hatházi László a táblaképilluzórikus síkrétegeinek problematikájávalkísérletezik, Horváth Roland pedig a tárgyivilágnak kölcsönöz személyes, jelképesés misztikus jelentést.
A művésztelep szobrásztagjai közül Éltes Barna a konvencionálisanyag, a fa használata ellenére konceptuálismunkákat hoz létre, Vértesi Ági pedig ahagyományos mintázás, faragás mellettdöntött. Galambos Éva jól kidolgozott,klasszikusnak mondható szobrászeszközeivelugyancsak a fából bontja ki érzékletestestszobrait.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 22., csütörtök

A Hunyadi-sorozat csütörtöktől online, a Filmión is megtekinthető

Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.

A Hunyadi-sorozat csütörtöktől online, a Filmión is megtekinthető
2025. május 22., csütörtök

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet

Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet
2025. május 22., csütörtök

A világ Bábel-tornya: 12 nagyjátékfilm és 10 dokumentumfilm verseng a 24. kolozsvári TIFF-en

Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.

A világ Bábel-tornya: 12 nagyjátékfilm és 10 dokumentumfilm verseng a 24. kolozsvári TIFF-en
2025. május 21., szerda

Legjobb Shakespeare-alakítások: a sepsiszentgyörgyi színház két színészét díjazta a szakma

Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.

Legjobb Shakespeare-alakítások: a sepsiszentgyörgyi színház két színészét díjazta a szakma
2025. május 20., kedd

Első színházi élménynek beillő zenés produkció premierjére készül a temesvári színház

Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.

Első színházi élménynek beillő zenés produkció premierjére készül a temesvári színház
2025. május 18., vasárnap

Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása

Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.

Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása
2025. május 17., szombat

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház
2025. május 17., szombat

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban

Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban
2025. május 16., péntek

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban

Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban
2025. május 16., péntek

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán

A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán