Fotó: A szerző felvétele
2008. április 18., 00:002008. április 18., 00:00
Hubay Miklós Kolozsvárról érkezett a nagyváradi találkozóra, ahol fiatalokat is megszégyenítõ szellemi frissességgel, finom humorral és élettapasztalataiból merített bölcsességgel válaszolt beszélgetõtársai – Szilágyi Aladár, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke és Szûcs László, a Várad folyóirat fõszerkesztõje – helyenként csak utalásszerû kérdéseire.
„A Rákóczi út 35/C-ben születtem. A kapu két oldalán volt két pincelakás, és a ház alatt folyt el a közeli festékgyár lilára színezett szennyvize. Halálfolyó volt az: egyik pincelakásban Berényiék éltek, akik közül szinte minden évben meghalt valaki” – idézte fel meghatározó gyermekkori élményét az író, akit a közeljövõben Nagyvárad díszpolgárává is avatnak. Mint elmesélte, késõbb Palotai Boris egyik könyvében találkozott „az udvaron keresztülfolyó lila víz” említésével, és ekkor derült ki számára, hogy a Palotai család szintén abban a házban élt.
Hubay családja Gyuláról költözött Nagyváradra, mikor édesapja a városban lett táblabíró. Az apa korai halála után nyomorba került a család, melyen csak az édesanya második házassága enyhített. A nagyváradi beszélgetésen a drámaíró elmondta: számára még eleven valóság az egykori ökumenikus Nagyvárad képe. Felidézte, a könyveket is itt szerette meg: Hegedûs Nándor hírlapirodájában Ibsent és Bernard Shaw-t olvasott, míg a régi múzeumba menekített könyvgyûjteményekbõl a magyar történelemmel ismerkedett. A beszélgetés során emlékezetbõl idézte Horváth Imre négysorosait, ismerõsként említette Márai Sándort, Illyés Gyulát, Cs. Szabó Lászlót. „A magyarság megosztott. Remélem, hogy egy-két drámámmal két-három órára feledtetem az emberekkel ezt a megosztottságot. A születésnapomon szeretettel köszöntöttek a szabadelvûek és egy szélsõséges lapban is szeretettel írtak rólam. Azt az egyetemességet, amely minden ember történetében érvényes, én a kétpólusú Nagyváradról hoztam” – vallotta Hubay Miklós.
F. N. L.
Hubay Miklós
A drámaíró, mûfordító, esszéista 1918. április 3-án Nagyváradon született, 1940-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán végez. 1940–42 között a Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztõségi titkára, majd szerkesztõje, 1944–46 között Genfben újraalapítja és szerkeszti a Magyarországon idõközben betiltott folyóiratot, 1948-ban visszatér Magyarországra. 1974–88 között a Firenzei Egyetemen tanít, 1982-86 között a Magyar Írók Szövetségének elnöke. 2001-tõl a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja. Fõbb díjai: József Attila-díj (1955, 1965, 1975), Kossuth-díj (1994), az Év Könyve Díj (1996).
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.