Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2008. május 26., 00:002008. május 26., 00:00
A fődíjas Poros öltöny főhőse Frici, a cigányzenész. Hogyan talált rá?
Hat-hét éve találkoztam vele először, és már akkor láttam, hogy érdemes lenne őt megmutatni a vásznon. Hosszas előmunkálatok után végül másfél év alatt elkészült a film.
Egyetért Sára Sándor javaslatával, hogy inkább fiatalokkal kapcsolatos filmeket kellene forgatni a krízishelyzeteket, a cigányokat és az intézeti életet bemutató művek helyett?
Rögtön az jutott eszembe, hogy az én filmem is cigánytéma, és fődíjas lett. Sára Sándornak igaza van, de az ilyen filmtervekre könnyebb pénzt szerezni, és ez nagyban befolyásolja a témaválasztást. A pályázatoknál sokkal többet nyom a latba, ha a film társadalmi problémákra reflektál, vagy a cigánykultúrába enged betekintést. Aki a saját korosztályáról akar filmet készíteni, nehezen talál támogatókra. Nekem is van egy filmtervem egy néprajz szakos diákról, aki az egyetemi évei végén jár. Az ő államvizsga-dolgozata kapcsán készítenék egy filmet, de már másfél éve hiába próbálok pénzt szerezni rá.
Milyen indoklással utasították el a tervet?
Általában nem indokolják meg. De mondhatják, hogy a forgatókönyv rossz, vagy a téma érdektelen.
Más filmtervei is vannak?
Egy kisjátékfilm- és öt-hat dokumentumfilm-tervem van, amivel Magyarországon pályázok, mert Romániában esélyem sincs nyerni. Itt öt film készül évente, de más típusúak, mint a magyar dokumentumfilmek. Ilyen típusú filmekkel, mint amilyeneket én készítek, Romániában nem foglalkoznak. Más a koncepciójuk, ez abból is adódik, hogy Romániában nem létezett dokumentumfilm, mert a kommunizmus idején csak annak engedélyezték a kamera használatát, aki játékfilmet forgatott, vagy a televíziónál dolgozott. Nálunk csak a forradalom után kezdtek többnyire a televízió műsorába szánt oknyomozó vagy szociális témájú dokumentumfilmeket forgatni. Magyarországon viszont a Balázs Béla Stúdió arról híres, hogy a filmek még akkor is elkészülhettek, ha utána nem láthatta őket senki, így legalább megmaradt a filmkészítés hagyománya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Látogatottsági adatok