Egy hagyaték, két testamentum?

Perelnek báró Bánffy István Miklós vagyonáért

Benkő Levente

Benkő Levente

2006. február 15., 00:002006. február 15., 00:00

Peres úton keresi igazát a néhai báró Bánffy István Miklós hagyatékára igényt tartó aranyosgerendi Kastély Egyesület és a Debrecenben élő dr. Fornet Béla is. Mindkét fél dokumentumokkal igazolja: ő hagyaték örököse. A több mint nyolcvan festményből, grafikából, könyvekből, patinás stílbútorokból és ezüstkészletből, az aranyosgerendi ódon kastélyból, egykori lóistállóból és cselédházból, valamint a hozzá tartozó közel 5600 négyzetméteres területből álló hagyaték értéke egyelőre nem ismert, azt ugyanis szakértőnek kell felértékelnie.
Az aranyosgerendi Bánffy Kastély Egyesület társalapítója, a bécsi illetőségű Gerhard Spitzer, valamint Marius Sin egyesületi elnök azt kérik a bíróságtól: állapítsa meg, hogy érvényes-e az egyesületük és a báró között 2003. október 10-én megkötött eltartási szerződés, amelynek fejében őket illeti a hagyaték; s hogy az eltartási megállapodásukban szereplő javak képezhetik-e örökösödés tárgyát. A bécsi illetőségű Gerhard Spitzer elismeri, hogy a szóban forgó eltartási szerződés ugyan soha nem nyert közjegyzői hitelesítést, de úgy véli, ettől a bíróság még „törvényerőre emelheti”.

Árvákból örökösök
Gerhard Spitzer az 1990-es évek elején jött Romániába, hogy szegény rászorulókon és az árvaházi gyermekek későbbi önállósodását segítő akciókban vegyen részt. 1996 és 1999 között felújították az aranyosgerendi Bánffy-kastély alagsorát, illetve az emeleti szobák egy részének villanyhálózatát, de később kiköltöztek a kastélyból. Az ódon épületet kikezdte az idő vasfoga: tetőzetének egy része nem bír ki még egy telet az elkorhadt szarvazat és gerendázat miatt. Több szobának a mennyezete beszakadt, az ajtók és ablakok nagy része eltűnt, csupán a volt mezőgazdasági termelőszövetkezet által használt, és a Bánffyiak egykori tulajdonát képező néhány patinás bútordarab árválkodik a szemétben. A kastélyudvaron évszázados kocsányos tölgyet és hársfát csonkolnak, a levágott ágakat pedig eltüzelik valakik. Az épület néhány szobájában nyugatról származó limlom, a földszinten pedig két roma család lakik. Marius Sin és Gerhard Spitzer szerint mindez annak a következménye, hogy a két roma család törvénytelenül lakik a kastélyban. „Kilakoltatási pert is nyertünk ellenük, mégsem tudjuk kirakni őket, és emiatt nem tudjuk folytatni a munkát” – magyarázzák. Ilyen körülmények között Gerhard Spitzerék a bárói uradalom lóistállóját alakították szálláshelylyé, ahol ma tizenöt fiatal él. Közülük tizenkettővel 2002-ben jegyeztették be jogi személyiségként a Bánffy Kastély Egyesületet. Állítják: a néhai báró arra kérte őket, hogy a nehéz helyzetben levő gyermekeknek hozzanak létre a kastélyban otthont, és mert az egyesület nagyon sokat segítette Bánffy István Miklóst, utóbbi 2003. október 10-én eltartási szerződést kötött velük. Mindketten leszögezik: az idős bárót ők költöztették kolozsvári új otthonába, a lakását is ők újították fel, ezzel magyarázható, hogy a báró rájuk hagyta vagyonát. Elismerik, hogy az idős arisztokrata valóban hezitált, de végül velük kötött eltartási szerződést. „Nem kényszerítettük erre a lépésre, Bánffy báró saját akaratából írta alá a megállapodást. Egyetlen kérése volt, hogy a hagyatékot árva gyermekek javára fordítsuk, a kastélyban pedig legyen Bánffy-múzeum” – mondja Gerhard Spitzer, aki sérelmezi, hogy Bánffy báró unokaöccse tulajdonképpen az egyesületre bízott hagyatékot vitte el.

Eltartási szerződés
– „rablási szerződés”
Dr. Fornet Béla szerint viszont ez nem eltartási, hanem „rablási szerződés”. Elmondása szerint 2005 őszén éppen azért indított pert a néhai nagybátyja és az egyesület között létrejött eltartási szerződés semmissé nyilvánításáért, mert a közjegyző által nem is hitelesített megállapodásban csak az szerepel, hogy utóbbi örököl, de nem köteles gondját viselni az idős bárónak. „Szerintem inkább rablási szerződésnek felel meg olyan megállapodás, amely szerint az eltartó akkor is örökössé válik, ha nem viseli gondját az örökhagyónak” – magyarázza Fornet, akit nagybátyja 2005. augusztus 30-án hatalmazott fel arra, hogy Aranyosgerenden, a Maros megyei Ratosnyán és a Beszterce-Naszód megyei Kisilván összes javait visszaszerezze, és valamennyi jogát unokaöccsére ruházta át. Ezt megelőzően közjegyző által hitelesített testamentumában báró Bánffy István Miklós már őrá hagyta teljes ingó és ingatlan vagyonát. Ráadásul – teszi hozzá az unokaöcs – az egyesület és néhai nagybátyja közötti szerződés amiatt is érvénytelen, mert ő a vérségi rokon, őt illeti meg a hagyaték.
„Mindent visszafizettünk, amit az egyesület a nagybátyámra fordított” – szögezte le a debreceni orvos, akinek véleménye szerint, amennyiben a Kastély Egyesület valóban komolyan gondolná otthonteremtő szándékait, a kastély és környéke már rég nem ilyen lerobbant állapotban lenne. „Ha tulajdonomba vehetem a javakat, mindenekelőtt támogatókat keresek, hogy a kastélyt megmentsük, és helyreállítsuk. Lehet belőle múzeum, panzió, könyvtár, bármi, ami a kastélyt és környékét a gerendi emberek, a magyarság javára hasznosítja” – mondja Fornet Béla. Egyben cáfolja azokat a sajtóértesüléseket, miszerint mindjárt azt követően, hogy az idős báró 2006. január 5-én elhunyt, Magyarországra menekítette az értékes ingóságokat. „Semmit nem hoztam el Erdélyből, hiszen ezt nem is tehetem meg, míg a jogi viták nem tisztázódnak. Minden tárgy Erdélyben van, biztonságos és megbízható helyen” – mondja az örökös, akinek édesanyja, Bánffy Johanna édestestvére volt báró Bánffy István Miklósnak. Elmondása szerint nagybátyja ingóságait azért költöztette ki kolozsvári barátjának a házából, mert a lakás tulajdonosa megkérte: a szobákat mielőbb tegyék szabaddá.
Az aranyosgerendi Görög Júlia szerint a debreceni unokaöcs hetente meglátogatta az idős Bánffy bárót, és gondját viselte. A Bánffy István Kulturális Egyesület elnöke szerint csak a jogi vita tisztázása mentheti meg a patinás kastélyt. Az aranyoslónai tanácsban a gerendi magyarságot egyedül képviselő Görög Júlia úgy véli, a Kastély Egyesület nem tesz eleget kötelezettségének, mert például az eredeti vállalás dacára nem fogadtak be magyar gyermekeket, és a kastélynak, illetve környékének sem viselik gondját.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban