2008. február 12., 00:002008. február 12., 00:00
míg Gyergyószentmiklóson csak a nyáron döntöttek emellett, mivel egy másik, tervezett bemutató meghiúsult” – mondta a székelyudvarhelyi előadás rendezője, Csurulya Csongor. Mint kifejtette, a társulat vezetősége pályázott az előadás költségeire, így már csak ezért sem változtathattak a műsorterven. „Nem éppen szokványos, hogy egy évadban két, szinte szomszédos városban működő társulat ugyanazzal a drámával jelentkezzen, de a két olvasatot, a két előadást akár izgalmas intellektuális kalandként is értékelhetjük. Az előadáscserének, vagy akár ugyanazon a helyszínen az egymás utáni előadásoknak sem látom akadályát, de várjuk meg az udvarhelyi bemutatót” – tette hozzá Csurulya Csongor.
A rendező szerint a Yerma „mai történet, balladai mélységekkel”, azzal az örök kérdéssel a középpontjában: hogyan, milyen áldozatok árán teljesül be (ha egyáltalán beteljesülhet) az a hivatás, amit egy nő magától, illetve amit a társadalom tőle elvár.
„Kiszakítottuk a spanyol környezetből a darabot, mert a történet egyetemes, bárhol érvényes. Ilyen szellemben alakítottunk a szövegen, de csak annyira, hogy még megőrizzük Lorca szellemiségét” – mondta Csurulya Csongor, aki dramaturgként is jegyzi az udvarhelyi előadást. A mozgáselemekkel megtűzdelt előadáshoz a Ghymes együttes zenéjét használták fel, a produkcióban az udvarhelyi társulat minden női tagja szerepet kapott. „Nincs mellékszerep, mindenkinek erőteljes színészi alakításra ad lehetőséget a darab, hiszen stúdiókörülmények között játszunk, és egy-egy félmondatból, mozdulatból kell felépíteni a történetet, a feszültséget, ami Yermát a végzete felé sodorja” – mondta a rendező.
Temesvári beavatás színházlátogatóknak
Nyilvános beszélgetéssorozatot indít szerdától a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A szerda esti De mi lett a nővel? című előadás után a Nézőszemmel című rendezvényen jelen lesznek a produkcióban játszó színészek és a darab rendezője is. Az előadás kapcsán így az érdeklődők kérdéseket tehetnek fel, elmondhatják észrevételeiket. A sorozat célja betekintést nyújtani a nézőknek a színpadi alkotás folyamatába.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.