Gróf Bánffy Miklósról és leszármazottairól, valamint gróf Bethlen Istvánról és utódjáról szóló dokumentumfilmeket mutatnak be csütörtökön Budapesten.
2017. március 01., 16:292017. március 01., 16:29
Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája címen dokumentumfilm-sorozat indult a Duna World csatornán. A Szederkényi Olga rendezte sorozat első része gróf Bánffy Miklósról és lányáról, Katalinról, a második Gróf Bethlen Istvánról és dédunokájáról, Stefanóról szól, a két részt csütörtökön mutatják be a budapesti Premier Kultcaféban, az alkotók és a film szereplőinek jelenlétében.
Csak az ezüst teáskészlet maradt?
Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája dokumentumfilm-sorozat 25 perces filmjei párhuzamos portrék segítségével mutatják be a nagynevű, sokoldalú, vagyonos ősöket és ma élő utódjaikat. „Nem a múltidézés a célom. Annak jártam utána, hogy mi maradt meg a különleges kasztba tartozó ősökből a XXI. századra. Csak az ezüst teáskészlet vagy valami örökérvényű útravaló is? Az utódok különböznek vagy sem egy átlagembertől?\" – mondja a rendező, Szederkényi Olga.
Mint a film bemutató szövegében olvasható, a XX. században az erdélyi magyar arisztokrácia ősi törzse recsegve rendült meg, az I. világháború után, mikor Erdélyt Romániához csatolták, a legtöbben Magyarországra menekültek, nem sokkal később, a II. világháború után innen is menekülniük kellett. Róma, Tanger, London, Párizs vagy New York lett az erdélyi arisztokraták új otthona. A sorozat epizódjai arra keresik a választ, hogy mi maradt a gazdag örökségből, és hogyan tekintenek vissza az Óhazára a késői utódok.
Bánffy Katalin lefordította édesapja főművét
Bánffy Katalin grófnő a Kolozsvár melletti Bonchidán, az erdélyi Versailles-ának nevezett kastélyban és Budapesten nőtt fel. 1947 óta Marokkóban él, amerikai katonafeleségként érkezett oda. Lányai, Nicolette és Elisabeth New Yorkba és Párizsba költöztek, fia meghalt. A grófnő idős, ritkán nyilatkozik, de ebben a filmben felfedi családja titkait. A gyerekek nagyapjuk, Bánffy Miklós (1873-1950) író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter egy-egy tulajdonságát örökölték, egyikük festő, másikuk belsőépítész, harmadikuk diplomata és író lett.
Bánffy Katalin nem tanította meg gyermekeit magyarul. Mit szólnak ők ehhez? – ez is kiderül a filmből. Hogy a gyerekek elolvashassák, Bánffy Miklós lánya lefordította angolra édesapja főművét, az Erdélyi Trilógiát (Erdélyi történet I-III. - Megszámláltattál... - És hijjával találtattál... - Darabokra szaggattatol...). Azóta közel tucatnyi egyéb nyelvű fordítás készült a nagysikerű könyvből. Az angol fordításra Nagy-Britanniában is felfigyeltek, és filmsorozatot szeretnének készíteni belőle – olvasható a dokumentumfilm ismertetőjében.
Az utolsó levél
Gróf Bethlen István miniszterelnök (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) a második rész főszereplője, valamint egyik dédunokája, Stefano. Stefano Bethlen Olaszországban él, nem beszél magyarul, a Walt Disney igazgatója lett. Családjával Bethlen-címeres ezüsttálcáról isszák az olasz eszpresszót. A stáb személyesen vitte el neki dédnagyanyja utolsó levelét, amelyet Stefano nem ismert. A dédmama, Bethlen Margit hitveséhez, a miniszterelnökhöz, Bethlen Istvánhoz címezte szívhez szóló sorait, akit akkor már két éve nem látott, és aki akkor már három hónapja elhunyt egy szovjet rabkórházban. Hogy mit szól ehhez a dédunoka, az is kiderül a filmből.
Stefano megmutatta az összes családi ereklyéjét, még Bethlen Margit írónő kézirataiba és naplójába is belekukkanthatunk. Az ősök történelmi portréját mindkét filmben Romsics Ignác történész rajzolja meg. A budapesti bemutatón részt vesznek a filmek szereplői: Stefano Bethlen, Bethlen István dédunokája, az olaszországi Walt Disney egyik főigazgatója és családja, Romsics Ignác történész, Martin Wilding, producer, aki megfilmesítené Bánffy Miklós Trilógiáját. Az est házigazdája Lévai Balázs.
November 28-án lenne 91 éves az operatőr, fotográfus Sára Sándor. A modern magyar filmművészet kiemelkedő alakjára, vizuális nyelvének egyik megújítójára emlékezik e napon a közmédia több csatornája páratlan munkássága egy-egy darabjával.
Csak néhány előadást láthattunk a Szatmárnémetiben szervezett Interetnikai Színházi Fesztivál (Ifeszt) gazdag kínálatából: akadt köztük nagyszerű, magával ragadó produkció, de olyan is, ami kevesebb vagy több kívánnivalót hagyott maga után.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
szóljon hozzá!