A dokumentumfilm előzetese már megtekinthető a vimeo.com videómegosztón.
Fotó: képkocka vimeo.com
Dokumentumfilm készül Benedek Elek életéről – jelentette be Facebook-oldalán a háromszéki Kisbaconban található Benedek Elek Emlékház, amely az író egykori otthonában működik múzeumként. A dokumentumfilm előzetese már megtekinthető a vimeo.com videómegosztón.
2020. április 05., 10:562020. április 05., 10:56
2020. április 05., 14:022020. április 05., 14:02
A Magyarországon készülő film producere Krisztics Dezső, társproducere Környei Mihály. Az alkotást Mátyássy Áron Balázs Béla-díjas film- és televíziórendező, forgatókönyvíró, valamint Szögi László rendezte. A társrendező Krisztics Villő, vágó Rokál Benedek, a zene Balázs Ádám munkája. Mátyássy Áron olyan népszerű televíziós sorozatok rendezője, mint az Aranyélet (2015–2016), a Korhatáros szerelem (2017), a Mintaapák (2019). A Benedek Elek életéről szóló dokumentumfilmben feltűnik Básti Juli színésznő is.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált.
Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 1921-ben hazatért Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!