Díjazták a csíkszeredai Püsök Botond dokumentumfilmjét egy cambridge-i fesztiválon

Díjazták a csíkszeredai Püsök Botond dokumentumfilmjét egy cambridge-i fesztiválon

Fotó: Püsök Botond

„Nagy eredmény és meglepetés” – értékelte a Krónikának Püsök Botond csíkszeredai, Budapesten tanuló fiatal filmrendező annak kapcsán, hogy egy gyermekszívsebész mindennapjairól szóló alkotása nyerte el február végén a cambridge-i Watersprite Awards nemzetközi fesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díját.

Kiss Judit

2018. március 06., 13:242018. március 06., 13:24

2018. március 06., 13:482018. március 06., 13:48

A csíkszeredai, Budapesten tanuló Püsök Botond fiatal filmrendező Nyugalom van (It’s Calm Here) című, egy gyermekszívsebész mindennapjairól szóló alkotása nyerte február végén a Cambridge-ben zajló Watersprite Awards nemzetközi filmfesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díját. A nemzetközi tehetségkutató és -gondozó Watersprite Awards szemlére legfeljebb 20 perces diákfilmek nevezhetnek be, díjakat 12 kategóriában osztanak ki.

A világ 45 országából jelentkeztek alkotók a szemlére, Püsök Botond 12 perces alkotása a legjobb dokumentumfilm díjára jelölt öt közé került be, majd megnyerte az elismerést.

„Minden kategóriában 4 vagy 5 filmet jelöltek a több száz beérkezett filmből. Az, hogy bekerültem a jelöltek közé, eleve nagy eredmény és meglepetés volt, és hogy végül nekem ítélték a díjat, még inkább. A fesztivál idején minden kategória jelölt filmjeit megnézhettük, és láttam, hogy nagyon erős a dokumentumfilmes mezőny” – értékelt a Krónika megkeresésére Püsök Botond.

Hozzátette, a jelöltek közül egyik dokumentumfilm sem hasonlított a másikhoz, sem stílusában, sem témájában, egyébként a szemlére a világ minden tájáról érkeztek filmek.

„Zsolt gyermekszívsebész. Szíveket operál és transzplantál, munkája gyerekek sorsát változtatja meg. Mégsem engedheti meg magának, hogy túl közel kerüljön kis pácienseihez. Hogyan tud a naponta élet-halált érintő helyzetekben ember maradni?” – olvasható a Nyugalom van szinopszisában.

A rendező elmondta, azt akarta hangsúlyozni, hogy az orvos miként kezeli az élet-halál szituációkat, hogyan tud együtt élni mindezzel. „Érzelmileg visszafogott emberről van szó, sőt a filmen nem is tűnik túl szerethető, közvetlen karakternek. Sokan csodálkoznak azon, hogy egyáltalán hogyan lehet ezt a hivatást ennyire érzelemmenetesen végezni, de valószínűleg ezt másképp nem is lehet csinálni, és nagyon sok orvosnál így működik, a gyermekszívsebész esetében pedig sokszorosan így van. A filmbeli jelenetekben konkrét szituációkban látjuk, miként kommunikál a szülőkkel, hogyan viszonyul a munkájához, és remélem, a végén kicsit megérti a néző, hogy az orvos karaktere miért olyan, amilyen” – mondta Püsök Botond. Azt is kifejtette, őt

rendezőként a gyógyítás meg a gyógyulási folyamat ábrázolása foglalkoztatta, ezt a témát szerette volna valamilyen formában megközelíteni, és több területen is keresett alanyt a filmhez.

Végül egy ismerőse ajánlotta a magyarországi gyermekszívsebészt, akiről megismerkedésük után kiderült, nagyon filmszerű alkat. „Sok szinten tudtunk együtt rezonálni. Amikor először találkoztunk, azt gondoltam, rövid beszélgetés lesz a filmből, de egyből mély vízbe dobott, és bevitt magával egy többórás nyílt mellkasi műtétre. Azt hiszem, az volt a célja, hogy felmérje: meg tudom-e ezt csinálni” – mesélte Püsök Botond. Azt is elmondta,

a Nyugalom van című filmet több fesztiválra is elküldték, várják a visszajelzéseket.

További terveiről szólva úgy fogalmazott, több projekten is dolgozik, a következő dokumentumfilmje a családon belüli erőszakról szól majd.

Galéria

Püsök Botond 1986-ban született Csíkszeredában. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotóművészet, filmművészet, média szakán diplomázott 2008-ban. Kendeffy című filmje közönségdíjas lett a 2016-os Filmtettfeszten, Angéla című filmje pedig a bukaresti Docuart Fest rendezői díját nyerte el ugyanabban az évben. 2016-tól a Budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilmes mesterképzésének hallgatója.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 11., csütörtök

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján

Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján
2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon
2024. április 09., kedd

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
2024. április 09., kedd

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum

Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum
2024. április 09., kedd

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön

Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön
2024. április 09., kedd

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján

Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján
2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról