2009. február 16., 09:352009. február 16., 09:35
A Rohamot 2005-ben indították útjára azzal a céllal, hogy felfrissítsék az irodalmi magazinok világát – mondta Korchma Zsombor főszerkesztő. „Azon gondolkodtunk, hogyan lehet a vizualitást kicsit jobban becsempészni az irodalmi, kulturális magazinokba. Minden szám kísérlet arra, hogyan lehet a képet és szöveget elegyíteni a Nyugaton népszerű, nálunk azonban kevésbé ismert képregényen keresztül. A lapok egyharmadát ezért művészi képregények teszik ki” – ismertette a budapesti főszerkesztő.
Mint mondta, irodalmárok hozták létre a lapot, majd rájuk találtak a grafikusok, elsősorban Szöllősi Géza és Stark Attila, és mára már a képzőművészek tartják kézben a kiadványt. A Rohamot ingyenesen terjesztik: a kiadói egyesület 50–60 tagja fedezi a költségeket. A magazinnak negyedévenként kellene megjelennie, de eddig évente csak 3-3 számot sikerült tető alá hozniuk. Korchma Zsombor kocsmaújságnak tekinti a budapesti Révay-sörözőben szerkesztett lapot, és mint mondta, örömükre szolgál, hogy egyre több az erdélyi szerzőjük: Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba, újabban Fehér Csaba, a vásárhelyi bábszínház munkatársa is közöl a Roham hasábjain.
Nagy egymásra találásnak mondta a főszerkesztő a bajai származású Stark Attilával való kapcsolatuk létrejöttét. A Roham Kulturális Egyesület adta ki a grafikus Kulo City címmel megjelent első kötetét is, amely egy képes napló, Stark egyetemi éveinek a lenyomata. A képzőművészt „sokkszerűen érte Budapest: italmérésekben töltötte a napjait, józan pillanataiban rajzolt” – állította Korchma, aki szerint Stark második kötete, a Bélváros már részben elment a festmények irányába, de alapjában véve szintén képregény. „Kávézói kötet, amelyet iddogálás, beszélgetés közben kell nézegetni” – adott használati utasítást a szellemes, látványos, képregényszerű kiadványhoz a főszerkesztő.
A G. Caféban november óta látható a Roham köré csoportosuló grafikusok alkotásaiból nyílt, javarészt képregényeket felvonultató tárlat. A munkákat a napokban Székelyudvarhelyen, az ottani G. Caféban is kiállítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok