2009. február 16., 09:352009. február 16., 09:35
A Rohamot 2005-ben indították útjára azzal a céllal, hogy felfrissítsék az irodalmi magazinok világát – mondta Korchma Zsombor főszerkesztő. „Azon gondolkodtunk, hogyan lehet a vizualitást kicsit jobban becsempészni az irodalmi, kulturális magazinokba. Minden szám kísérlet arra, hogyan lehet a képet és szöveget elegyíteni a Nyugaton népszerű, nálunk azonban kevésbé ismert képregényen keresztül. A lapok egyharmadát ezért művészi képregények teszik ki” – ismertette a budapesti főszerkesztő.
Mint mondta, irodalmárok hozták létre a lapot, majd rájuk találtak a grafikusok, elsősorban Szöllősi Géza és Stark Attila, és mára már a képzőművészek tartják kézben a kiadványt. A Rohamot ingyenesen terjesztik: a kiadói egyesület 50–60 tagja fedezi a költségeket. A magazinnak negyedévenként kellene megjelennie, de eddig évente csak 3-3 számot sikerült tető alá hozniuk. Korchma Zsombor kocsmaújságnak tekinti a budapesti Révay-sörözőben szerkesztett lapot, és mint mondta, örömükre szolgál, hogy egyre több az erdélyi szerzőjük: Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba, újabban Fehér Csaba, a vásárhelyi bábszínház munkatársa is közöl a Roham hasábjain.
Nagy egymásra találásnak mondta a főszerkesztő a bajai származású Stark Attilával való kapcsolatuk létrejöttét. A Roham Kulturális Egyesület adta ki a grafikus Kulo City címmel megjelent első kötetét is, amely egy képes napló, Stark egyetemi éveinek a lenyomata. A képzőművészt „sokkszerűen érte Budapest: italmérésekben töltötte a napjait, józan pillanataiban rajzolt” – állította Korchma, aki szerint Stark második kötete, a Bélváros már részben elment a festmények irányába, de alapjában véve szintén képregény. „Kávézói kötet, amelyet iddogálás, beszélgetés közben kell nézegetni” – adott használati utasítást a szellemes, látványos, képregényszerű kiadványhoz a főszerkesztő.
A G. Caféban november óta látható a Roham köré csoportosuló grafikusok alkotásaiból nyílt, javarészt képregényeket felvonultató tárlat. A munkákat a napokban Székelyudvarhelyen, az ottani G. Caféban is kiállítják.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.