2009. augusztus 04., 10:392009. augusztus 04., 10:39
A rendezvény jelmondata – „Egy fesztivál, aminek lelke van” – hűen fejezi ki szellemiségét, és azt is, hogy a Tolna megyei összejövetel nem csupán egy a nyári fesztiválok sorában. A népszerű Csillagpontot a Magyarországi Református Egyház immár negyedik alkalommal szervezte meg, és a fiatalokat ezúttal is gazdag lelki és kulturális program várta. A résztvevőknek alkalmuk nyílt az ismerkedésre, meghitt beszélgetésekre is.
„A ma embere eleve lemond az örömről, de a belső örömvágy minden emberben megvan. Az Istenben megtalált bizalom segíti a mindennapi élet derűjét” – mondta a rendezvény kapcsán Hajdú Zoltán Levente lelkipásztor. „Ahogy én is számtalan élményt viszek haza magammal innen, biztosan te is így vagy ezzel. Mert lehet, hogy egy új barát, egy jó beszélgetés, egy megszólító ige, egy megérintő igehirdetés, vagy épp egy Csillagpontos dal jut most az eszedbe, miközben az is lehet, hogy még nem is sikerült igazán összerendezned önmagadban mindazt, amivel itt gazdagodtál – amivel itt, a Csillagponton gazdagított, megörvendeztetett téged Isten” – hangzott el a lelkipásztor záró igehirdetésében.
A rendezvény iránt külföldiek is érdeklődtek, többek között Kanadából, Tajvanból jöttek vendégek. A Kárpát-medence régiói is szép számmal képviseltették magukat Fadd Domboriban, a programokban is kiemelt szerepet kaptak a határon túli magyar kultúra követei. A hét egyik legfontosabb eseménye a Magyar Református Egyház Alkotmányának debreceni ünnepségeiről készített fotók tárlata volt.
A Magyar Televízió a Csillagpont eseményeiről filmösszeállítást készít, amit a nézők az augusztus 9-i Református magazinban láthatnak.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.