Hat eredeti székely népmesét tartalmaz a gyerekkönyv, amely a napokban jelent meg a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában.
2014. december 14., 18:022014. december 14., 18:02
„A Csihán királyúrfi képi világa is mesés, továbbgondolásra készteti a könyvet forgatókat. A válogatás kritériumai között szerepelt egyrészt, hogy eredeti mesék legyenek, ezek alapját három-négy, az 1870-től az 1900-as évekből fennmaradt gyűjtemény képezi, de mindemellett olyanok legyenek, amelyek világa leképezhető a mai gyerekek hétköznapjaira” – mondta el Burus János Botond, a Gutenberg Kiadó szerkesztője.
Mint kifejtette, a válogatás másik kritériuma az volt, hogy a szövegek nyelvezete eredeti legyen. Nem a legkönnyebben olvasható mesék, kihívás elé állítják a gyerekeket, ezért inkább a nagyobb korosztálynak szánták. A szerkesztő rámutatott, ez egyfajta szándékos játék, amelyet felold a könyv végén található szómutató, így az olvasó ki tudja keresni az olyan szavak jelentését, mint például a villáncs.
A kötet létrehozói szerették volna, hogy bár mindössze hat mesét tartalmaz, azért adjon egyfajta rálátást a műfaj gazdagságára, sokszínűségére. „A székely népmese ma sem tűnik hiányműfajnak, hiszen ott van Kriza János öröksége, Benedek Elek öröksége, és azt hinnénk, hogy ez nagyon könnyen elérhető valami. De igazából nem, mert ha alaposabban utánanézünk, azt látjuk, hogy a Benedek- és Kriza-féle gyűjtéseken és átiratokon kívül száz-százharminc évvel ezelőtt nagyon sokan gyűjtöttek még székely népmesét” – fogalmazott a szerkesztő.
Burus János Botond kitért arra is, hogy a leletanyag gazdag, és nagyon sok olyan székely népmesét jegyeztek fel, amely aztán kikerült a gyermekek és a nekik mesét olvasó felnőttek látóköréből is. „Helye és ideje van annak, hogy egy kicsit visszaemeljük ezeket a meséket a köztudatba” – fogalmazott.
A Csihán királyúrfi című kötetet a kolozsvári Kürti Andrea illusztrációi teszik még „mesésebbé” – a rajzok nem sztereotípiák mentén születnek, hanem beindítják a gyermekek fantáziáját.
„Általában úgy szokott történni, hogy elolvasom a szöveget, és körvonalazódik, hány rajz kellene egy meséhez. Aztán megpróbálom kiválasztani azokat a jeleneteket, amelyek látvány szempontjából leginkább megállják a helyüket. Jó megmutatni a főszereplőket és a mellékszereplőket is, de nyilván azokat a jeleneteket szoktam kiválasztani, amelyek képileg gazdaggá tudnak válni. Aztán természetesen az is megtörténik, hogy a mese szövege nagyon szép, hangzatos, de a történet képileg nem a látványosabb” – fejtette ki az illusztrátor.
Mint mondta, ezek a rajzok nagyon színesek és aprólékosabbak, mint az eddigi rajzai. Ilyen aprólékosságot eddig csak kisebb munkáknál engedett meg magának, viszont úgy véli, a népmesei világ nagyon gazdag és megengedi ezt a részletgazdagságot.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!