Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 18., 10:562009. augusztus 18., 10:56
Anyanyelvünk általános helyzetéről, megújulásáról, a nyelvőrzés és a nyelvújítás kérdéseiről tanácskoztak kortárs irodalmárok: írók, költők, esszéírók, esztéták és irodalomtörténészek a magyar borok fővárosában, Tokajon. A hegyalji településen rendezett konferenciák, előadások, szakmai viták és kiállítások mellett a résztvevők idén a 250 éve született Kazinczy Ferencre is emlékeztek.
A táborozók 13-án, csütörtökön ellátogattak a közeli Széphalomra, ahol a tanácskozást A Magyar Nyelv Múzeumában folytatták. Az idei tábor címe Élő nyelv, élő irodalom – Hagyomány és kihívások, mely a rendezvény fő tematikájára is utal, amely nem más, mint a magyar nyelv. A magyar nyelv évében, Kazinczy évfordulóján, több fórumon is előtérbe kerül anyanyelvünk ápolása, és az a kérdés, hogy nyelvünk egyre inkább megmentésre szorul. „Az író és olvasó nyelve a szórványban eltávolodik egymástól. Itt Petőfi és Jókai nyelve érthetetlenné válik” – fogalmazott az írótábor egyik előadásában Vetési László kolozsvári református lelkész.
A kisebbségi lét és az anyanyelv kapcsolatáról beszélt. Vetési kifejtette: irodalom nélkül nincsen kultúra, és ott, ahol már nem beszélik a nyelvet, bezárul a magyar irodalom megértése felé vezető út. „Az író akkor hal meg igazán a szórványban, amikor már érthetetlenné válik a szűkebb hazájában” – fogalmazott a lelkész. Vetési arra a jelenségre hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy sajnos már annyira kevesen beszélik a magyar nyelvet a Szatmár megyei Sződemeteren, hogy ott szinte teljesen érthetetlenné vált Kölcsey, és ez igaz a mezőségi Pusztakamarásra is, ahol Sütő András már nem csak fizikai valójában halott.
Az idei írótábor résztvevői plenáris üléseken, szakmai vitákon és műhelyfoglalkozásokon, valamint közös munkacsoportokban osztották meg egymással tapasztalataikat, kutatási eredményeiket. Emellett borkóstolóval egybekötött eszmecserén vettek részt, és bemutatkozott az Agria és a Vörös Postakocsi nevű irodalmi lap is.
A pénteki zárónapon átadták az idei írótábor díjait, Jókai Anna például Nagyhordó díjat vehetett át, majd felavatták Kazinczy Ferenc és Radnóti Miklós emléktábláját is.
Mezey Katalin, a tábor elnöke bejelentette: a jövő évi Tokaji Írótábort a határon túli magyar irodalomnak szentelik, a címe pedig Sokágú síp: Kánon, hatás, közvetítés lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok