Caligula: az értelmetlenség misztériuma

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

Lehet-e a reménytelenségből erőt meríteni? Lehet-e szimpatikus egy őrült diktátor, egy gyilkos zsarnok? Lehet-e értelmet keresni az őrületben? Lehet-e gyilkossággal legyőzni a magányt? Az első kérdésre Mihai Măniuţiu rendező válaszol igennel, a többire az általa a Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett Caligula című előadás.

2011. április 28., 08:362011. április 28., 08:36

 „Ha az előadás eléggé koherens és erős, akkor várhatóan a hatása is ellentmondásos. Vagyis bár egy fájdalmas és kétségbeesett történetet mesélünk el, a hatás mégis az ellenkező lesz” – vallja a rendező az előadás műsorfüzetében Visky András dramaturg kérdéseire válaszolva. Kétségtelen, hogy az előadás olyan húrokat pendít meg a nézőben, amelyek valahol nagyon mélyen rezonálnak, és még az olykor élesen kiütköző disszonancia sem zavaró.

Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy az előadás eléggé koherens, és van annyira felkavaró, hogy ambivalens érzéseket keltsen. Nem feltétlenül magával az előadással, hanem a főhőssel kapcsolatban, és itt elérkeztünk a második és az utolsó kérdéshez. „Furcsa, ha nem ölhetek, magányosnak érzem magam” – mondja elmélázva Dimény Áron, az előadás címszereplője olyan természetességgel, mintha csak annyit mondana, „elfogyott a cukor”. Borzongató, felkavaró, mintha nekünk mondaná, mintha minket akarna megölni, és mégis szimpatikus. Kiállít a szikla peremére, meglök, de mi mégis rámosolygunk. És bármennyire is ellenkezünk, egyre jobban megkedveljük ezt az őrültet, és megkockáztatom, azzal, hogy már a megjelenésében is bizalmat keltő Diményt választotta a szerepre, a rendezőnek éppen ez volt a célja. Dimény Áron pedig végre megkapta a szerepet, amiben kibontakozhat, amiben valósággal szárnyalhat. Parádézó, bohóckodó, affektáló, őrjöngő, elkeseredett, egyre megy, milyen rendezői instrukciókat kap, hitelesen alakítja.

És Măniuţiu Caligulája valóban értelmet akar keresni az őrületben, „az értelem hiányát az élet legnagyobb misztériumává akarja változtatni” – hogy ismét a rendező szavait idézzük, ebben az előadásban a szeretett testvér, Drusilla – e feldolgozásban szó sincs vérfertőző viszonyról – elvesztése az értelem elvesztésének jelképe csupán, korántsem kiváltó ok. Hóbortjait, eszement mészárlásait, zsarnokságát filozófiává emeli, az undor filozófiája ez, magát istennek tartva mindenkit megvet, és mégis szimpatikus. Hű embere, Helicon (Molnár Levente) és szerelme, Caesonia (Kézdi Imola) pedig a végsőkig elmennek vele. „A pályám csúcsa lenne” – mondja Caligula Caesoniának, amikor arról elmélkedik, mi lenne, ha őt is megölné. És a nő, aki szerelmét minden őrült hóbortjában segíti „az áldozat megtestesítője” lesz. Az értelmetlenség misztériumát azonban nem lehet sokáig fenntartani, hiába lesz Caliguláé a hold, a rabruhában, tarkóra tett kézzel reszkető alattvalók későn bár, de végül fellázadnak, és a zsarnokság „történelemmé lesz”.

Ha valaki, aki nem látta az előadást, azt hallja, hogy a díszlet egy játszótér elemeiből van felépítve, ezt mondhatja: „Micsoda közhelyes megoldás”. Az, hogy a történelem az őrültek játszótere, valóban nem új gondolat, de e produkció esetében megint csak ezt mondhatjuk: „és mégis”. Adrian Damian díszlete egy játszótér elemeiből építkezik, és mégis a barbár kegyetlenség sugárzik belőle, már amikor belépünk a nézőtérre, Şerban Ursachi zenéje pedig tovább fokozza ezt az érzést. Egy szimpatikus tömeggyilkos, egy rémítő játszótér, az értelem keresése az értelmetlenségben. Ennyi ellentmondás után az sem meglepő, hogy a néző erőt meríthet a reménytelenség előadásából.

Caligula – Kolozsvári Állami Magyar Színház, 2011. Szerző: Albert Camus. Rendező: Mihai Măniuţiu Dramaturg: Visky András. Díszlet: Adrian Damian. Zene: Şerban Ursachi. Szereplők: Dimény Áron, Kézdi Imola, Molnár Levente, Bodolai Balázs, Váta Loránd, Sinkó Ferenc, Keresztes Sándor, Salat Lehel, Szűcs Ervin, Orbán Attila, Köllő Csongor, Balla Szabolcs, Kántor Melinda

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 24., csütörtök

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről

Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről
2025. július 22., kedd

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között

Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között
2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére