A stúdió képviselői már nem is vettek részt azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a Duna Televízió vezetői a hétvégén a határon túli tudósítóknak tartottak. „A kolozsvári adások szolgáltatásáról szóló szerződést a Duna Televízió bontotta fel velünk, amikor megkérdezésünk nélkül arról döntött, hogy a Világunk című műsort beolvasztja a reggeli műsorba, délutánonként pedig csak válogatást közöl a reggeli műsorból – jelentette ki Marius Tabacu, a Videopontes stúdió igazgatója. – A mi szerződésünk a péntek délutáni műsor szolgáltatására vonatkozott.” Az igazgató főként az elvi okokat hangsúlyozta, amikor arról kérdeztük, miért nem vállalta, hogy élőben jelentkezzenek be a kolozsvári stúdióból a reggelre áttett adásban. „Azt vártuk volna el, hogy a Duna Televízió velünk is megbeszélje, ha a határon túli szerkesztőségek műsorát átszervezi. Ez nem történt meg” – részletezte Marius Tabacu, aki a reggeli műsort látatlanban is afféle csalamádéműsornak nevezte. Elismerte azonban, hogy anyagi vonatkozásai is vannak a kérdésnek. Megerősítette értesülésünket, mely szerint a Világunk pénteken délután sugárzott 45 perces kolozsvári műsoráért 350 ezer forintot fizetett a Duna televízió. Úgy vélte, a most felajánlott bejelentkezésenkénti 40 ezer forintos keretből nem lehet műsort készíteni. Mint elmondta, egy-egy bejelentkezéshez öt-hat tévés szakembernek kellene hajnali hatkor kezdenie a munkanapot, ez viszont elvonná az energiáikat a későbbi napszakokban végzett munkától.
„Jó ideje veszteségesen működik a cég, saját pályázatok által próbáljuk pótolni a hiányzó pénzt” – magyarázta Marius Tabacu. Amikor megjegyeztük, hogy a Videopontes 2001-ben arra kapta a tévés műszaki felszerelést, hogy a magyarországi közszolgálati televíziók számára készítsen műsorokat, Tabacu határozottan válaszolt. „A közszolgálati televízió nemcsak a Duna Televíziót jelenti. Senki nem írta annak idején a szerződésbe, hogy otthonról hozott pénzből kell műsort készíteni” – tette hozzá.
Több vagy kevesebb?
A Videopontes stúdió munkatársainak a kényelmi szempontjaival magyarázta Cselényi László, hogy a kolozsvári bejelentkezések dolgában nem tudtak még megállapodni. „Sajnálom, mert a Videopontes régi, kipróbált partnerünk – jegyezte meg a Duna Televízió elnöke –, de nemcsak belőlük áll a világ. A vákuumelmélet szerint boldogan és azonnal betöltik a kolozsvári műsorszolgáltató szerepét mások. Megtörténhetik, hogy más televíziósokkal állapodunk meg. Azokkal például, akik a román közszolgálati televízió körzeti stúdiójában készítenek műsorokat.” Cselényi úgy vélte, afféle gettósítása volt a kolozsvári témának, hogy a kincses városból hetente egyszer jelentkeztek élő adásban. „Azt szeretnénk, hogy Kolozsvár ne pénteken, hanem a hét bármelyik napján jelentkezhessen” – jelentette ki az elnök. Hozzátette, a jelentkezésenkénti 40 ezer forintos műsorkészítési díj nem kevesebb, mint amennyit a Duna Televízió a korábbi Világunk műsorokért fizetett. Mi több, többletlehetőségek is nyílnak a műsorkészítők előtt, hiszen a kétórás reggeli műsorban akár többször is bejelentkezhetnek.
A Világunk és a Reggel műsorok összevonását egyébként kimondottan pozitívumnak tartotta az elnök. „Úgy gondolom, a Duna Televízió azzal tud kitűnni, hogy a Kárpát-medence reggelét mutatja, nemcsak egy belterjes belpolitikai műsort” – jelentette ki Cselényi. Hozzátette, a nézők körében végzett felmérés szerint a reggeli idősáv kedvezőbb, mint a délutáni, amelyikben a Világunk a múlt hétig jelentkezett. Hozzátette, az adásidő is meghosszabbodik, hiszen a Világunk megszokott idősávjában nem mindig sugározzák a reggeli műsor legérdekesebb részleteit. Ha az események úgy kívánják, lehetőség van arra, hogy ekkor is élő műsor kerüljön a képernyőre. A Világunk Reggel műsort egyébként romániai idő szerint hét és kilenc óra között sugározza a Duna Televízió.
Optikai csalódás
A határon túli élő jelentkezések ügye mégsem egészen problémamentes. Épp a Duna Televízió híradója közölte a hétvégén, hogy ellehetetlenülhet határon túli tudósítóinak munkája, mivel a Szülőföld Alap nem tudja átvállalni az élő adások sugárzását biztosító optikai kábeles összeköttetés finanszírozását. Cselényi László a Krónikának elmondta, nem kaptak még egyértelmű választ a Szülőföld Alaptól, de erre utal az a tény, hogy az alap vezetői rendre megválaszolatlanul hagyják a Duna Televízió megkereséseit. Cselényi hozzátette, a múlt héten ennek ellenére aláírták a májusban lejáró szerződés meghosszabbításáról szóló elvi megállapodást a kábelszolgáltatást nyújtó Magyar Telekom Részvénytársasággal. Megjegyezte, ezt annak ellenére tették, hogy a Duna Televízió költségvetését – 15 éves fennállása óta először – nem egészítették ki a pénzromlásból származó veszteség összegével. Így a társaságnak 700 millió forintos hézagot kell betömnie gazdálkodásában.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.