A Nemzet Művésze díjban részesült Bodor Ádám Kossuth-díjas író (k), Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j) és Vashegyi György, az (MMA) elnöke az átadóünnepségen
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A kolozsvári születésű Bodor Ádám, illetve Czakó Gábor író nyerte el a Nemzet Művésze díjat – jelentették be kedden a Pesti Vigadóban.
2019. november 05., 12:212019. november 05., 12:21
2019. november 05., 13:122019. november 05., 13:12
A Nemzet Művésze díjat öt évvel ezelőtt alapította a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére az Országgyűlés, így már hatodik alkalommal adhatják át a magyar művészeti élet legmagasabb rangú elismerését – emlékeztetett az MTI szerint a díjátadón mondott köszöntőjében az MMA elnöke. Vashegyi György hangsúlyozta:
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elmondta: a magyar nemzet fennmaradásának záloga az volt, hogy táplálkozni tudott ősei hagyományaiból, a kereszténységből és Európa kultúrájából. Mint hozzáfűzte, a magyar irodalom azért játszott rendkívüli szerepet a magyar nemzet történetében, mert mindig a magyar emberek életszemléletét, világlátását, törekvéseit fejezte ki. Ezúttal is két nagyszerű irodalmár veheti át a Nemzet Művésze díjat, amely nemcsak a kormány nagyrabecsülését, hanem az olvasóközönség tiszteletét és szeretetét is kifejezi – méltatta a díjazottakat Kásler Miklós.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Bodor Ádám Kossuth-díjas író az abszurd stíluselemekkel átszőtt, a kortárs magyar irodalmat gyarapító szépírói életműve elismeréseként vehette át a Nemzet Művésze díjat az emberi erőforrások miniszterétől és az MMA elnökétől. Bodor Ádám elmondta: az elismerés mérföldkő alkotói pályáján, még akkor is, ha életútja vége felé részesült benne, a Nemzet Művésze díjra ezért „egy boltív záróköveként” tekint.
Bodor Ádám
Bodor Ádám Kossuth-díjas író 1936. február 22-én született Kolozsváron. Apja, Bodor Bertalan banki tisztviselő volt, akit 1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni koncepciós perben öt év börtönre ítélték. Bodor Ádámot 16 éves korában szintén elítélték, mivel kommunistaellenes röplapokat terjesztett. 1952–1954 között a szamosújvári börtönben ült. Szabadulása után egy évig gyári munkásként dolgozott, majd 1955–1960 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult.
1960-tól az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. Egy évvel később, 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban, négy évvel később első novelláskötete is megjelent A tanú címmel. 1968 óta szabadfoglalkozású író. 1970–1975 között a Román Írószövetségnek tagja.
1982-ben Magyarországra települt. 1984-től 1988-ig lektor a Magvető Könyvkiadóban, majd ugyanitt szerkesztő. Magyarországon publikálta az Eufrátesz Babilonnál című novelláskötetet, 1991-ben nyerte meg a később megjelent Sinistra körzet című kötetének egyik történetével a Holmi novellapályázatát. Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, lengyel, bolgár, szerb, horvát, szlovák, észt nyelven is.
Saját műveihez, hőseihez fűződő viszonyáról, börtönéveiről, a hatalommal, a humorral kapcsolatos meglátásairól is beszélt Bodor Ádám Kossuth-díjas író, aki a kincses városban péntekig tartó Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál meghívottja volt hétfő délután.
Czakó Gábor Kossuth-díjas író a magyar irodalmat gyarapító szépírói életműve elismeréseként, nyelvrégészeti tevékenységéért és a humanista gondolkodás tanításának megbecsüléseként nyerte el a Nemzet Művésze díjat. Czakó Gábor az elismerés átvétele után mély meghatottságát fejezte ki, köszönetet mondva feleségének is, aki elmondása szerint társként segítette az életben és az alkotásban is.
Czakó Gábor a díjátadón
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A Nemzet Művésze díjat az MMA kezdeményezésére alapította 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából. A díj odaítéléséről a Nemzet Művésze-díj Bizottság dönt, a testületet 11 Kossuth-díjas művész alkotja.
A díj a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet alkotóinak adományozható. A Nemzet Művésze cím az előzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét – táncművész, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét – betöltött művészeknek adható, a címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
szóljon hozzá!