2008. február 22., 00:002008. február 22., 00:00
A kötet méltatói elmondták: az 1712-ben Felsőcsernátonban született Bod Péter élete ma is példaértékű lehet az erdélyi értelmiségiek számára. A páratlan szorgalmával már nagyenyedi diákként kitűnő, külföldi egyetemen tanuló, majd tudását itthon hasznosító Bod Péter pap volt és író, aki a lelkészi tevékenység mellett a könyvkiadást és könyvterjesztést tartotta a legfontosabbnak. Magánkönyvtárában közel ezer könyv szerepelt, életmódja, sokoldalú tudományos tevékenysége, közérdekű szerepköre a felvilágosodás tudós emberére volt jellemző. Önéletírásában, amely korának egyik jelentős dokumentuma, saját személyével keveset foglalkozott, érzelmeinek nem adott hangot, de pontosan lejegyzett minden eseményt, ami környezetében, családjában, ismerőseivel történt. A társadalmi és művelődési problémákra figyelő polihisztor nem a politikai, sokkal inkább a tudás hatalmát tartotta a legfontosabbnak, azt, hogy az örökül kapott tudományos kincset hogyan lehet a közösség, a nemzet érdekeiben hasznosítani. Egyébként a nemrégiben útjára indított Erdélyi ritkaságok sorozatot a kiadó 20 kötetesre tervezi, a könyvek 2012-ig jelennének meg. A tervek szerint minden kötet ezer példányban lát napvilágot, ezek közül 300 lenne számozott.
Tizenöt éves a Mentor
Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli idén a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. Pénteken 18 órától Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában, szombaton 18 órától Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában A néprajz forrásai és a könyvkiadás címmel kerekasztal-beszélgetést szerveznek, illetve bemutatják Magyar Zoltán Tetűbőr belezna és András Erzsi Erdei Kedvemre való, hogy meséljek című köteteit. A rendezvényt különlegessé teszi, hogy András Erzsi Erdei, Hideg Anna és Kisláposi András adatközlők is jelen lesznek a könyvek bemutatásakor. Március 6-án 18 órától Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, illetve 7-én 18 órától Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában A történelem forrásai, történelemírás és könyvkiadás címmel nyíltszíni vitát kezdeményeznek. A vitát követően az Erdélyi testamentumok harmadik, majd A Székely Székek a XVIII. században első, Marosszéket 1701–1722 között bemutató kötetét ismertetik.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.