Bocskay Vince a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészeti munkájáért kapta a díjat
Fotó: Magyar Művészeti Akadémia
Bocskay Vince erdélyi szobrászművész és Bakos Attila író, filozófus, költő kapta idén a Szervátiusz Jenő-díjat – tájékoztatta Szervátiusz Klára, a Szervátiusz Alapítvány elnöke az MTI-t szerdán.
2022. szeptember 21., 23:522022. szeptember 21., 23:52
2022. szeptember 21., 23:582022. szeptember 21., 23:58
Bocskay Vince erdélyi szobrászművész a nemzeti kultúra gyökereit is felmutató magas színvonalú művészeti munkájáért, a keresztény magyarság nagy történelmi alakjainak megformálásáért kapta a díjat – hangsúlyozta Szervátiusz Klára. A Szovátán született, 72 éves szobrászművész erdélyi magyar történelmi személyiségeket és a katolicizmus nagy alakjait formálta meg és állította ki Erdély-szerte: Márton Áron katolikus püspökről készült szobra Kolozsváron látható, Mikó Imre erdélyi politikust, történészt ábrázoló szobrát Sepsiszentgyörgyön állították fel, Bod Péter református lelkészről, egyháztörténészről készített mellszobrát pedig Felsőcsernátonban, de
Bakos Attila író, költő, filozófust méltatva elmondta, hogy ritka keleti dokumentumok nyomán, Kőrösi Csoma Sándor mai utódjaként megírta a magyarság háromkötetes történetét, új alapokra helyezve a magyarok eredetét és szellemiségét. A magyar őstörténetet tíz év alatt három kötetben foglalta össze – hangsúlyozta.
Az egy évre szóló Szervátiusz Tibor-ösztöndíjat idén Süveg Eszter, a Csíkszeredai Művészeti Líceum diákja érdemelte ki ígéretes tehetségéért. Az utolsó éves diák egy esztendőn át havi 50 ezer forint támogatásban részesül. „Őt abban a reményben támogatjuk, hogy vagy jeles magyar művész vagy magyar művészeket tanító rajztanár válik belőle” – mutatott rá Szervátiusz Klára.
A Szervátiusz Alapítvány azokat a művészeket díjazza, akik a nemzet megmaradásáért tevékenykednek. A díjakat odaítélő Szervátiusz Alapítványt a 2018 áprilisában elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész feleségével alapította 2003-ban édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából. Édesapja emlékére létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat is azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!