„Inspiráló az erdélyi közönség óriási szeretete” – Udvaros Dorottya színésznő az éneklésről, új lemezének dalairól

Udvaros Dorottya: „nyitottságot érzek az erdélyi nézőtéren” •  Fotó: Szent György Napok/Emmer László

Udvaros Dorottya: „nyitottságot érzek az erdélyi nézőtéren”

Fotó: Szent György Napok/Emmer László

Udvaros Dorottya színésznő, énekesnő is fellép az április 24. és május 5. közt tartandó Szent György Napokon. A sepsiszentgyörgyi kulturális, szórakoztató eseménysorozatnak április 30-án, kedden 20 órától lesz vendége a színésznő, énekesnő a Tamási Áron Színházban, a színész-énekes Majdnem valaki című albumát mutatja be a közönségnek. A lemez dalairól, az erdélyi fellépésről is kérdeztük.

Kiss Judit

2019. április 21., 09:022019. április 21., 09:02

2019. április 21., 16:552019. április 21., 16:55

– Első lemeze után harminc évvel készült el második albuma. Az 1985-ben megjelent Átutazó Dés László és Bereményi Géza közös alkotása, az új, 2015-ben megjelent lemez sok szempontból ennek a folytatása. Előadóként hogyan érzi, mi a Majdnem valaki című lemez legfontosabb vonása, amiben különbözik, és mi az, amiben hasonlít az Átutazóhoz?

– Valóban ugyanaz a hangulat lengi át a második lemezt, talán azért, mert mindkettőben Bereményi Géza csodás szövegei kelnek életre, erős történetek íródnak dalba. Amikor a második lemez dalainak nekilátott Hrutka Róbert, nem voltunk idegenek egymás számára, dolgoztunk már együtt. És ez érződik a dalokon is. A zenéje finoman követi a személyiségemet, pontosan olyan zenei világot tudott teremteni, amiben én nagyon jól érzem magam. Nyilván eltelt 30 év a kettő között, és ennek érződnie kell mindenben. A hangszerelésekben, a történetekben, de én is úgy érzem, hogy bár nem ez volt a szándék, sőt semmilyen szándék nem volt, mégis a folytatása lett a második lemez az elsőnek. Azt hogy nem volt szándék, úgy értem, Robival egyáltalán nem akartunk új lemezt írni. Csak úgy jött. Elkezdtünk dalokon dolgozni, és lemez lett belőle…
 
– Bereményi Géza dalszövegeit ezúttal Hrutka Róbert zenésítette meg, a dalok a férfi-nő viszony finom árnyalatait vizsgálják a 21. század világában. Melyek azok az érzések, gondolatok, árnyalatok, amelyeket Ön szerint inkább egy női előadó tud közvetíteni énekben a férfi-nő közti rendkívül összetett viszonyról?

– Nehéz ezt szavakkal megfogalmazni, de úgy érzem, Bereményi Gézának és Robinak sikerült. Van egy dal a lemezen, egy duett, ami éppen erről szól. Randevú a címe, és egyszerre van benne a férfi és a nő nézőpontja ugyanarról a történetről.

 – Számos filmben láthatta az erdélyi közönség is, folyamatosan szerepel a színpadokon. Milyen helyet foglalt és foglal el pályafutásában a zene, az éneklés?

Idézet
– Az éneklés olyan csodás állapot, amiben mindig jól érzem magam. A zenészek, akikkel egy színpadon állok, egytől egyig csodás emberek, rengeteg pozitív élmény ér minden egyes alkalommal, mikor koncertezünk. Nagyon sokat kapok a zenétől, azt hiszem, nem tudnék zene nélkül élni, de színház nélkül sem. Én alapvetően prózai színésznek gondolom magam továbbra is.


 – Nem először lép színpadra Erdélyben, sőt a sepsiszentgyörgyi városnapokon is szerepelt már. Más érzés játszani az erdélyi, székelyföldi, mint a magyarországi közönség előtt?

– Mindenképpen más. Óriási szeretet, nyitottságot, örömöt érzek ilyenkor a nézőtéren, ami minket is nagyon inspirál. Mindig belegondolok abba, hogy ezek a találkozások sokkal ritkábbak. Olyan nézőkkel találkozom, akikkel korábban soha vagy csak nagyon ritkán. Ilyenkor az ember még inkább szeretne valami nagyon maradandót hagyni.

Udvaros Dorottya

Budapesten született 1954. augusztus 4-én, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1978-ban a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1981-ben a Nemzeti Színház (jelenlegi nevén Pesti Magyar Színház), 1982-től a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1994-től az Új Színház, 1997-től a Bárka Színház, 2002-től a Nemzeti Színház tagja. Számos játékfilmben láthatta a közönség, többek közt a Ripacsok (1980), Te rongyos élet (1983), Redl ezredes I–II. (1985), Hajnali háztetők (1986), A nagy postarablás (1992), Sztracsatella (1995), Nyugalom (2008) című alkotásban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 31., csütörtök

Több mint fél évszázad: évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás

Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.

Több mint fél évszázad: évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás
2024. október 30., szerda

Dés László is fellép a zenére és emlékezetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokon

A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.

Dés László is fellép a zenére és emlékezetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokon
2024. október 30., szerda

Premier a nagyváradi színházban: groteszk szatírát mutatnak be az emberi kicsinyességről

Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.

Premier a nagyváradi színházban: groteszk szatírát mutatnak be az emberi kicsinyességről
2024. október 29., kedd

Ünnepi műsorok a reformáció emléknapján

Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.

Ünnepi műsorok a reformáció emléknapján
2024. október 29., kedd

Erdélyi és partiumi ingyenes turnéra indul a neves magyarországi kamarazenekar

Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.

Erdélyi és partiumi ingyenes turnéra indul a neves magyarországi kamarazenekar
2024. október 28., hétfő

Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera

A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.

Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera
2024. október 27., vasárnap

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából

Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából
2024. október 27., vasárnap

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat

Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat
2024. október 25., péntek

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak

A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak
2024. október 23., szerda

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán

A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán