„Inspiráló az erdélyi közönség óriási szeretete” – Udvaros Dorottya színésznő az éneklésről, új lemezének dalairól

Udvaros Dorottya: „nyitottságot érzek az erdélyi nézőtéren” •  Fotó: Szent György Napok/Emmer László

Udvaros Dorottya: „nyitottságot érzek az erdélyi nézőtéren”

Fotó: Szent György Napok/Emmer László

Udvaros Dorottya színésznő, énekesnő is fellép az április 24. és május 5. közt tartandó Szent György Napokon. A sepsiszentgyörgyi kulturális, szórakoztató eseménysorozatnak április 30-án, kedden 20 órától lesz vendége a színésznő, énekesnő a Tamási Áron Színházban, a színész-énekes Majdnem valaki című albumát mutatja be a közönségnek. A lemez dalairól, az erdélyi fellépésről is kérdeztük.

Kiss Judit

2019. április 21., 09:022019. április 21., 09:02

2019. április 21., 16:552019. április 21., 16:55

– Első lemeze után harminc évvel készült el második albuma. Az 1985-ben megjelent Átutazó Dés László és Bereményi Géza közös alkotása, az új, 2015-ben megjelent lemez sok szempontból ennek a folytatása. Előadóként hogyan érzi, mi a Majdnem valaki című lemez legfontosabb vonása, amiben különbözik, és mi az, amiben hasonlít az Átutazóhoz?

– Valóban ugyanaz a hangulat lengi át a második lemezt, talán azért, mert mindkettőben Bereményi Géza csodás szövegei kelnek életre, erős történetek íródnak dalba. Amikor a második lemez dalainak nekilátott Hrutka Róbert, nem voltunk idegenek egymás számára, dolgoztunk már együtt. És ez érződik a dalokon is. A zenéje finoman követi a személyiségemet, pontosan olyan zenei világot tudott teremteni, amiben én nagyon jól érzem magam. Nyilván eltelt 30 év a kettő között, és ennek érződnie kell mindenben. A hangszerelésekben, a történetekben, de én is úgy érzem, hogy bár nem ez volt a szándék, sőt semmilyen szándék nem volt, mégis a folytatása lett a második lemez az elsőnek. Azt hogy nem volt szándék, úgy értem, Robival egyáltalán nem akartunk új lemezt írni. Csak úgy jött. Elkezdtünk dalokon dolgozni, és lemez lett belőle…
 
– Bereményi Géza dalszövegeit ezúttal Hrutka Róbert zenésítette meg, a dalok a férfi-nő viszony finom árnyalatait vizsgálják a 21. század világában. Melyek azok az érzések, gondolatok, árnyalatok, amelyeket Ön szerint inkább egy női előadó tud közvetíteni énekben a férfi-nő közti rendkívül összetett viszonyról?

– Nehéz ezt szavakkal megfogalmazni, de úgy érzem, Bereményi Gézának és Robinak sikerült. Van egy dal a lemezen, egy duett, ami éppen erről szól. Randevú a címe, és egyszerre van benne a férfi és a nő nézőpontja ugyanarról a történetről.

 – Számos filmben láthatta az erdélyi közönség is, folyamatosan szerepel a színpadokon. Milyen helyet foglalt és foglal el pályafutásában a zene, az éneklés?

Idézet
– Az éneklés olyan csodás állapot, amiben mindig jól érzem magam. A zenészek, akikkel egy színpadon állok, egytől egyig csodás emberek, rengeteg pozitív élmény ér minden egyes alkalommal, mikor koncertezünk. Nagyon sokat kapok a zenétől, azt hiszem, nem tudnék zene nélkül élni, de színház nélkül sem. Én alapvetően prózai színésznek gondolom magam továbbra is.


 – Nem először lép színpadra Erdélyben, sőt a sepsiszentgyörgyi városnapokon is szerepelt már. Más érzés játszani az erdélyi, székelyföldi, mint a magyarországi közönség előtt?

– Mindenképpen más. Óriási szeretet, nyitottságot, örömöt érzek ilyenkor a nézőtéren, ami minket is nagyon inspirál. Mindig belegondolok abba, hogy ezek a találkozások sokkal ritkábbak. Olyan nézőkkel találkozom, akikkel korábban soha vagy csak nagyon ritkán. Ilyenkor az ember még inkább szeretne valami nagyon maradandót hagyni.

Udvaros Dorottya

Budapesten született 1954. augusztus 4-én, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1978-ban a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1981-ben a Nemzeti Színház (jelenlegi nevén Pesti Magyar Színház), 1982-től a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1994-től az Új Színház, 1997-től a Bárka Színház, 2002-től a Nemzeti Színház tagja. Számos játékfilmben láthatta a közönség, többek közt a Ripacsok (1980), Te rongyos élet (1983), Redl ezredes I–II. (1985), Hajnali háztetők (1986), A nagy postarablás (1992), Sztracsatella (1995), Nyugalom (2008) című alkotásban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 28., hétfő

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket

Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.

Kertkönyvtár nyílik Sepsiszentgyörgyön, várják az érdeklődőket
2025. július 28., hétfő

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület

Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.

Népi kultúrával köt össze generációkat a nagykárolyi Rekettye egyesület
2025. július 24., csütörtök

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről

Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről
2025. július 22., kedd

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között

Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között
2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat