„Fura az a vers, amit nem lehet elénekelni” – Szálinger Balázs költő és Szűcs Krisztián zenész a vers és zene kapcsolatáról

„Az a jó, mikor egy vers tényleg úgy működik, mint egy dalszöveg, tehát nem azt érzed rajta, hogy van egy vers, amit valahogy el kell énekelni, hanem önmagától jó. •  Fotó: Planetárium/Facebook

„Az a jó, mikor egy vers tényleg úgy működik, mint egy dalszöveg, tehát nem azt érzed rajta, hogy van egy vers, amit valahogy el kell énekelni, hanem önmagától jó.

Fotó: Planetárium/Facebook

Kortárs vers és zene hangzik el a Szűcsinger nevű formáció fellépésein: a magyarországi duót 2014-ben alapította Szűcs Krisztián, az egykori Heaven Street Seven (HS7) alternatív zenekar frontembere és Szálinger Balázs költő. A Rájátszás produkció keretében zenészek és kortárs költők adnak elő közösen dalokat. A Szűcsinger, amelynek első nagylemeze tavaly jelent meg Ennyit tudtunk segíteni címmel, nemrég erdélyi turnén lépett fel. Szűcs Krisztiánnal és Szálinger Balázzsal a június 13-i kolozsvári fellépésük után beszélgettünk.

2019. június 24., 16:212019. június 24., 16:21

2019. június 24., 16:252019. június 24., 16:25

– Immár ötéves Szűcsinger nevű duójuk, amely a kortárs költészettel ötvözi a zenét. Kolozsvári irodalmi estjükön hallhattunk erdélyi vonatkozású dalokat is. Milyen az Erdéllyel, az itteni irodalmi élettel való viszonyuk?

– Szálinger Balázs: Hogy is mondjam… szívélyes. Közeli. Az első két könyvem Erdélyben jelent meg, éltem kétszer egy évet Váradon és Kolozsváron.
– Szűcs Krisztián: Több mint húsz éve járok Erdélybe, és mindig jó ide jönni. Játszottunk már a Heaven Street Sevennel, a Budapest Bárral, a Neóval, de voltunk itt a Yonderboijal is, most pedig a Szűcsingerrel újra, úgyhogy félig-meddig hazajövünk. Balázska meg itt lakott egy-két évig. Például van egy Bodzaforduló című dalunk. Ezen a falunéven már nem tudom hány éve megakadt a szemem, és terveztük, hogy valamilyen formában megénekeljük. Meg van A betyárok temetője című dal, ami Szamosújvárhoz kapcsolódik (a Kolozs megyei településen nyugszik Rózsa Sándor, a híres betyár – szerk. megj.), és Balázsnak sok versében fellelhetők erdélyi vonatkozások.

– Mindketten sok időt töltöttek Erdélyben, több ízben léptek fel itt. Hogyan látják, milyen az erdélyi közönség?

– Sz. B.: E turné alkalmával Kolozsváron és Váradon, a korábbin Szamosújváron, Kolozsváron és Udvarhelyen léptünk fel. Mindegyik helyszínen más szövetű a közönség, Kolozsváron sok barátunk jött el, rajtuk kívül egyetemisták. Szamosújváron más, mert ott a szórványkollégiumba járó fiatalok hallgattak bennünket. Udvarhelyen a G. kávézóban voltunk, ott megint teljesen sajátos a közönség: egyetemisták, helyi fiatalok, értelmiségiek. De ugyanez a változatosság Magyarországon is megvan, hogy egyik helyen egyetemisták jönnek el a fellépésünkre, másik helyen meg nénik.

– Sz. K.: Az a legjobb, amikor ők vannak.
– Sz. B.: Igen, ők különösen szeretik Krisztiánt.
– Sz. K.: Akadnak vicces helyzetek, mikor vegyes a közönség: fiatalok, egyetemisták és idősebbek is be szoktak ülni a művházba.
– Sz. B.: Más-más dolgok tetszenek a harmadik sorban ülőknek, más a negyedik sornak. A fellépéseken világslágereket is elő szoktunk adni, például a U Can’t Touch Thist nem ismerik 60 fölöttiek, fogalmuk nincs róla, de közben sok huszonéves is lemaradt róla. Ezt a dalt leginkább a mi nemzedékünk ismeri vagy érti úgy, ahogy mi.

– Fellépéseiken megzenésített és nem megzenésített versek egyaránt elhangzanak, a kettő szervesen illeszkedik egymáshoz. Hogyan látják a költészet és zenélés viszonyát?

– Sz. K.: Érdekes műnemközi dolog a fellépéseinken, hogy Balázs, aki költő, énekel.
– Sz. B.: Dehogy énekelek.
– Sz. K.: Nagyon régi dilemma, hogy milyen a vers és a dalszöveg viszonya, fel tud-e oldódni egyik a másikban olyan megközelítésben, mint a miénk. Lehet, hogy meg fognak ölni, ha ezt mondom, de szerintem az olyan vers, amit nem lehet elénekelni, fura.
– Sz. B.: Igen, én most épp ilyeneket írok. Szóval mindig is a levegőben volt, hogy vers plusz zene, mégis csak ugyanaz a tő. A versmegzenésítés talán legnagyobb neve a Kaláka. Ugyanakkor szokás egy-egy popzenei előadó szövegeire azt mondani, hogy szinte költészet. Ezt a diskurzust sok panel meg közhely alkotja, az „igényes dalszövegnek” is van egy kódja, meg a versmegzenésítésnek is van egy közismert alapattitűdje. Ami a mi fellépéseinken elhangzik, remélem, egy harmadik dolog, és nem a Kalákával „feleselünk”. Amúgy divat ez most, sokan készítenek zenés irodalmi műsort. Tíz évvel ezelőtt nem volt így.
– Sz. K.: Amikor elkezdtük ezt a műfajt, mi is hallottunk egy csomó vers­megzenésítést, ami nagyon tetszett.

Idézet
Az a jó, mikor egy vers tényleg úgy működik, mint egy dalszöveg, tehát nem azt érzed rajta, hogy van egy vers, amit valahogy el kell énekelni, hanem önmagától jó.

A legtöbb versmegzenésítésről, amit hallottam, csukott szemmel megmondom, ha egy lihegés, amikor a zene megy a vers után, hogy valahogy el lehessen énekelni. A jó megzenésítés esetében a versek egyfajta popkulturális térbe kerülnek, a zene terébe, és a zene nem lesz szolgája a versnek, a vers se a zenének, hanem egyszerűen mintha együtt születnének meg. Nyilván ennek a megszületéséhez kell a zeneszerzői tehetség.

– Hogy érzik, a kortárs költészetben mennyire van jelen a zeneiség?

– Sz. B.: Vannak formában és nem formában író költők. A legfiatalabbak túlnyomó része az utóbbihoz tartozik. De náluk is van zeneiség, szerintem anélkül nem is lehet verset írni.

– Szűcs Krisztián számára mi volt jobb, frontemberként egy bandában vagy inkább egy ilyen formációban zenélni?

– Sz. K.: Elég sokféle zenekarban játszottam és játszom, mindegyik teljesen más. A Szűcsingerben valahogy mind a ketten frontemberek vagyunk, de a zenélés mindig olyan, ha frontember is vagy, kiszolgálod a zenét meg a zenekart, és az is kiszolgál téged. Soha nem éreztem, hogy lenne fölérendeltség, illetve akkor jó, ha ez egyáltalán nem is kérdés. Imádom, amikor a Rájátszásban csak gitározok, ami egyfajta háttérfeladat. Nagyon fontos a zenében, hogy mindennek megvan a helye: van a vicc, hogy a basszusgitáros olyan, mint a levegő, akkor veszed észre, mikor nincs.

A Szűcsinger, azaz Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián az erdélyi turné kolozsvári állomásán •  Fotó: Fodor Előd Galéria

A Szűcsinger, azaz Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián az erdélyi turné kolozsvári állomásán

Fotó: Fodor Előd



– Van olyan együttes, zenész, író, aki hatott a közös alkotómunkájukra?

– Sz. B.: Én zenehallgató ember vagyok, Krisztián meg versolvasó. A szakmánknak még a fő szimbóluma, a lant is közös. Mindketten érezzük, hogy ő ért a vershez, én meg kb. tudom, mi a jó zene. Krisztián mint dalszerző például megérzi, hogy egy versben hol borul meg egy versszak. Én is érzem néha a zenében, hogy ide kellene még valami. Úgyhogy a sajátunkon kívül ismerjük a másikunk világát is. Természetesen érnek hatások, és vannak nagy ikonjaink, az a szerencse, hogy ezek többnyire közösek.

– Sz. K.: Én nagyon szerettem mindig Cseh Tamást, alapélményem volt. Ez biztosan befolyásolta a Szűcsingert, de rengeteg zenekar van, ami még hatott ránk.

– Kicsit könnyítsek a dolgon, magyar zenészek közül kik?

– Sz. K.: Mindig imádtam a KFT zenekart, abszurd hangvételük egyszerre nagyon vicces és nagyon súlyos is tud lenni. Gyerekkoromban imádtam az Illést, az LGT-t.
– Sz. B.: Én a 90-es évek közepe-vége fele szocializálódtam, amikor a brit gitárpop mintái megjelentek a magyar könnyűzenében, a HS7, a Quimby. Elég későn szerettem meg a Kispált. Minden korábbi zenét később pótoltam.
– Sz. K.: Mikor annak idején megalakult a HS7, közvetlen példaképünk az Andersen meg a Sexepil zenekar volt pár évig. Annyira nem voltak ismertek, de nekünk élmény volt, hogy az Andersen zenekar klipjeit lejátsszák az MTV-ben, ami ma már nem tűnik nagy dolognak, de akkor óriási volt. Az MTV olyan volt, mint ma az internet.

– Mik a terveik a Szűcsingerrel?

– Sz. K.: Készül a Mátyás, a király című bábszínházi popopera, a Mátyás király mondái köré épülő zenés mű.

– Szűcs Krisztiánnak lesz szólólemeze?

– Sz. K.: Már vannak dalok, alakul hozzá a kis zenekar és remélem, ősszel valamivel elő tudok rukkolni. A neve, ezt még senkinek nem mondtam, hogy Szűcs Krisztián EV, vagyis egyéni vállalkozó, de ez még nem biztos.

– Sz. B.: A 14-15 című Szűcsinger-dalból (a dalban egy boroscímkén olvasható szöveg hangzik el – szerk. megj.) most készítünk egy japán verziót, Keleten imádni fogják.

Fodor Előd


Szálinger Balázs
József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, drámaíró (Keszthely, 1978). Fontosabb díjai: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2000); Sziveri János-díj (2000); Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíj (2007); Salvatore Quasimodo-különdíj (2007); Junior Prima díj (2008); József Attila-díj (2010). 2016-ban Méhes György-nagydíjjal tüntette ki Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).


Szűcs Krisztián
Zenész (Budapest, 1973), 1995-ben alapította a Heaven Street Seven zenekart az esztergomi tanítóképző diákjaként. A népszerű zenekar 2015-ben oszlott fel. Szűcs Krisztián rendszeresen fellép a Budapest Bár zenekarral. Jelenleg első szólólemezén dolgozik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás