Fotó: Facebook/1000 év Erdélyben, 100 év Romániában
Erdély településeinek 1544 és 1800 között készült grafikus ábrázolásait gyűjti egybe és mutatja be Szalai Béla Iconographia locorum Transsylvaniae címmel magyar, román és angol nyelven megjelent kötete, melynek magyarországi bemutatóját hétfőn tartották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) könyvtárában.
2018. december 10., 17:472018. december 10., 17:47
A könyvet ismertető Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kiemelte: Szalai Béla munkája felbecsülhetetlen látképgyűjtemény, ezenfelül egyedülálló katalógusa Erdély ikonográfiájának.
Összesen 65 település 650 felkutatott és részletesen leírt ábrázolása szerepel a könyvben – mondta.
Tamás Sándor beszélt arról is, hogy az ábrázolások többsége valamilyen hadi eseményhez köthető, hiszen akkoriban egy település akkor vált fontossá, ha hadi jelentősége volt. Ezért készült a legtöbb látkép Nagyváradról – tette hozzá. Megjegyezte: a képek mellett fontos történelmi források a rajzokon lévő címek is, hiszen az, hogy a latin mellett melyik nyelvet használták, jelzi Erdély korabeli etnikai összetételét.
Monok István, az MTA Könyvtárának főigazgatója a szerzőt méltatva hangsúlyozta, hogy
Szalai Béla gyűjtőmunkája során egyrészt teljességre törekedett, másrészt a könyv mutatórendszerével jól használható, logikusan fölépített kötetet készített.
A könyvtárigazgató kitért arra is: egy-egy kép leírása mögött olykor hetek munkája, máskor több évig tartó levelezés áll, ha tehát egy kép alatt az olvasható, hogy a metszet készítője ismeretlen, az olvasó biztos lehet abban, hogy ezt az állítást évekig tartó munka előzte meg.
Szalai Béla arról beszélt: a könyvben szerepel 100 képleírás, amelyhez kép nem tartozik, mert
Arról is beszélt, hogy a hatalmas adatbázis nem lehet teljes, hiszen biztosan sok kép előkerül még.
Hangsúlyozta: egy-egy kutató elszigetelt munkája mellett szükség lenne arra is, hogy a magyar múlt tárgyi emlékeinek gyűjtése és őrzése ugyanolyan intézményes keretek között működjön, ahogyan a könyvtáros és levéltáros szakma alkotóközössége dolgozik.
a 380 oldalas színes kötet az ArtPrinter Könyvkiadó, a Székely Nemzeti Múzeum és a kolozsvári Iskolaalapítvány közös gondozásban jelent meg.
A könyvbemutatón részt vett mások mellett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes; Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke; Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára; Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!