Barabási Albert-László átveszi a Bolyai János Alkotói Díjat Áder János köztársasági elnöktől, mellettük Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Barabási Albert-László világhírű fizikusnak, hálózatkutatónak ítélték oda a 2019. évi Bolyai-díjat. Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Dísztermében rendezett szerda esti ünnepi gálán.
2019. május 29., 23:282019. május 29., 23:28
2019. május 29., 23:352019. május 29., 23:35
„Amikor Barabási Albert-László ambiciózus ifjúként Erdélyből útra kelt, hogy tudós világpolgárrá váljon, a hálózatok kutatása jórészt még feltáratlan területnek számított. Ma már pedig éppen a hálózatkutatóké a nemzetközi tudományos élet egyik legdinamikusabban növekvő világa” – hangsúlyozta a köztársasági elnök köszöntőjében. Áder János szerint ennek a hálózatnak kiemelkedő csomópontjain egy magyar fizikusnak, Barabási Albert-Lászlónak és munkatársainak eredményeit találjuk.
„A hálózatkutatás rövid idő alatt megtalálta az utat az elmélettől a gyakorlatig. Nélkülözhetetlen eszközzé lett a legkülönfélébb területeken: a társadalomkutatásban, az úthálózatok fejlesztésében vagy a terrorizmus elleni küzdelemben” – mutatott rá Áder János. Mint fogalmazott, a hálózatokról megszerzett tudás révén jobban megérthetjük például a vírusok terjedését. Többet tudunk az ökoszisztémák összefüggéseiről. Hatékonyabbá tehetjük a cégek működését. Gyorsabb, pontosabb informatikai rendszereket építhetünk. A génhálók és idegsejthálók megértésével szemléletváltásra késztetjük – új, magasabb szintre emelhetjük az orvostudományt.
„Ilyen erős hálózat lehet például a nemzet: nagyon sűrű huzalozással a rendszeren belül” – mondta. Mint megjegyezte, „a csomópontokat, vagyis az egy nemzethez tartozó embereket a közös nyelv és hagyomány, a közös tudás időt állóan köti egymáshoz”. „A siker nem rólunk szól. A siker olyan elismerés, amit attól a közösségtől kapunk, ahová mi magunk is tartozunk. A siker kollektív mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy az emberek hogyan reagálnak a teljesítményünkre” – idézte a köztársasági elnök Barabási Albert-László legutóbbi könyvének sorait.
Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy Barabási Albert-László nagyívű pályafutása a Hargita megyei Karcfalván indult, tanulmányait Romániában kezdte, majd az ELTE-n folytatta és a Bostoni Egyetemen doktorált. Nem sokkal később, 33 évesen már az Indiana állambeli Notre Dame Egyetemen tanított. Karrierjének egyik csúcsa volt 1999-ben a Science tudományos folyóiratban megjelent cikke, amely eddig 16 500 hivatkozást kapott. Jelentősége az volt, hogy rámutatott arra: a gyakorlatban számos olyan hálózat van, amely nem modellezhető az akkoriban használt Erdős-Rényi féle véletlen modellel. „A nemzetközi mércével is kiemelkedő kutató teljesítménye példakép lehet a következő kutatógenerációk számára” – mondta Szabó Gábor.
Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató a Bolyai-díjjal
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Barabási Albert-László az elismerés átvétele után meglepetésnek nevezte, hogy ő kapta a díjat, mert, mint mondta: ha bármilyen teljesítményt nézünk, akkor rengeteg egyén van, akinek a teljesítménye kiváló és egymástól megkülönbözhetetlen. Arról is beszélt, hogy miért fontos számára az elismerés: civil kezdeményezésként jött létre, az alapítók saját vagyonukból rakták össze a díjat, de közben bevonták a tudomány hiteles képviselőit, az MTA-t és az államot a legmagasabb szinten, a mindenkori köztársasági elnök részvételével. „Ez az összefogás példaértékű lehet az ország számára és az ilyen összefogásokkal rengeteg társadalmi feszültség megoldhatóvá válik” – mondta.
Barabási Albert-László kiemelte a tudományos közösségeknek, a kutatócsoportoknak a tudományos sikerekben játszott szerepét: mint mondta, minden fontos cikke ilyen közösségek segítségével születhetett meg. Hozzátette, hogy kutatótársa, Albert Réka is legalább ennyire megérdemelte volna ezt a díjat. A hálózatkutató, akinek nevéhez olyan innovatív publikációk fűződnek, mint A hálózatok tudománya vagy a Villanások – a jövő kiszámítható, kitért arra is, hogy már dolgozik új könyvén, amelynek címe A tudomány tudománya lesz.
A kétévente odaítélt, most tizedik alkalommal átadott Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A Bolyai János matematikusról elnevezett díjjal azokat a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyeket támogatják, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományok területén. A 100 ezer euróval járó díjat tizennégy tagú – a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségeiből álló – bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!