Fotó: Fehér Attila
Kívül-belül felújították a kincses város szívében található evangélikus templomot, a több mint két évig tartó munkálatok véget értek, így az elmúlt hét végén már az istenházában gyűlhettek össze a hívek. A felújításról, a kolozsvári evangélikus gyülekezeti életről Fehér Attila főtanácsos-esperes, a felújítási projekt egyházi koordinátora beszélt a Krónikának.
2021. június 17., 07:412021. június 17., 07:41
2021. június 17., 07:522021. június 17., 07:52
Több mint két évig tartó restaurálási munkálatokat követően gyönyörűen megújult külsőleg és belsőleg is a Kolozsvár főterének Kossuth Lajos utcai sarkán található evangélikus-lutheránus műemlék templom. A restaurálás kezdete óta első ízben vehettek részt a hívek vasárnap a templom terében tartott istentiszteleten, az alkalom nagyon lélekemelő volt – mondta el megkeresésünkre Fehér Attila főtanácsos-esperes, a felújítási projekt egyházi koordinátora. A 2018-ban elkezdett munkálatok 99 százalékban befejeződtek, csak az orgona hangolása van hátra, így az istentiszteletet a templomban lehetett már megtartani. „Felemelő érzés újra az istenházában találkozni, megélni a közösségi élményt” – mondta az esperes.
Fehér Attila arról is beszélt, a szeptember végi hálaadó istentiszteletre tervezik az újraszentelést, ekkor veszik ismét birtokba az orgonát és az egész templomot. Az épület alapkőletételére 1816-ban került sor, a templomot 1829-ben szentelték fel. A mostani felújításkor restaurálták a Walker cég által épített orgonát is, amely szakemberek szerint nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély legnagyobb és legjobb pneumatikus hangversenyorgonája lesz. Fehér Attila kifejtette, a három épülettömbből álló komplexum B kategóriás műemlék, ide tartozik a templom, illetve két másik épület. Az egyik az egykori iskola, ami most tanácsteremként, gyülekezeti teremként működik és adminisztrációs irodák kapnak benne helyet, a másikban található az országos levéltár és a Reményik Sándor Galéria.
„A munkálatok összesen 6,7 millió lejes beruházásból készültek el: a templomot Európai Uniós, 5,1 millió lejes támogatásból és 1,6 millió lejes önrészből sikerült restaurálni. A templom csúcsán található buzogánytól és a villámhárítótól kezdve egészen a talapzatig minden megújult. A teljes tetőszerkezetet kicserélték, a korhadt gerendákat is, a teljes cserépállomány megújult, új pikkelyes cserép került az épület tetejére” – sorolta az esperes.
Azt is elmondta, felkerült a toronyra az óraszerkezet, az oltár, a szószék elemeit is felújították, akárcsak az oltárfestményt és a keresztelőmedencét. A Johann Gentiluomo bécsi akadémiai festő által készített oltárképet Marosvásárhelyen, Kiss Loránd műhelyében restaurálták, az 1721-es, kagylódíszes kupájú kő keresztelőmedencét Nagy Benjámin kőrestaurátor műhelyében. A karzat alatti részben gyerekeknek szánt, üvegfalakkal rendelkező kuckót alakítottak ki, ahová az édesanyák, apukák bemehetnek gyerekeikkel.
„Üvegfallal van körülvéve a gyereksarok, így a jelenlévők az istentisztelet, a templom terében lehetnek, ugyanakkor a picik szabadabban játszhatnak. Ez azért is jó, mert nemcsak istentiszteletek alkalmával, hanem koncertek vagy más kulturális rendezvények alkalmával is el lehet ide jönni kicsikkel, akiknek a hangja nem fogja megzavarni az eseményeket” – mondta Fehér Attila. Hozzátette, a kivitelezővel, a tervezőkkel és a projektmenedzser-csapattal nagyon jó volt az együttműködés a felújítás során, ezért haladt ilyen jól és szépen minden, a munkálatok határidő előtt elkészültek.
„Több mint száz évvel ezelőtt vittek el a három harangból kettőt a világháborúba, ezek helyére terveztük a két új harangot. Mivel a tavalyi az összetartozás éve volt, az egyik, a 210 kilós harang az Összetartozás nevet kapta. Azért is fontos ez az elnevezés, mert jelképezi: összetartozunk mi, keresztények, mi, magyarok és ennek jelt akartunk adni” – fogalmazott Fehér Attila. Arról is szólt, a másik harangot azért nevezték el Miatyánknak, mivel az evangélikus liturgiában a Miatyánk elmondásakor mindig megszólaltatják a harangot, ez a 37 kilogrammos a lélekharang, az imádság harangja. A két harangot tavaly október elején szentelték fel a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházközség udvarán, jelenleg már felszerelték őket a toronyba, szólnak vasárnaponként, így összesen három harang buzdít imára, a Szentháromságra való emlékeztetésképpen. Június 4-én, a trianoni békediktátum évfordulóján mindhárom harang szólt, az istentiszteletet jelezve is mindhárom megszólal.
Fehér Attila brassói születésű, 1996 óta él Kolozsváron, ahol 2002 óta szolgál lelkészként. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a kincses városbeli evangélikus egyházközség gyülekezetének jelenleg körülbelül 500 tagja van, akik túlnyomórészt magyarok, de vannak német ajkúak is. Az istentiszteletek jelenleg, amióta a felújítás folyt, magyarul zajlanak, azonban ősztől vissza fognak térni a havi egyszeri német nyelvű szertartásokhoz. Fehér Attila azt is elmondta, a belső egyházi statisztikák szerint a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyháznak körülbelül 23 ezer tagja van, 39 anyaegyházközségben, több leány- és szórványegyházközségben.
Fehér Attila főtanácsos-esperes istentiszteleten, a frissen restaurált oltárkép előtt
Fotó: Boldizsár Beáta
A felújítási időszakban az istentiszteleteket a gyülekezeti termekben tartották, a templom terébe való visszatérés felemelő és megható volt – mondta az esperes. Úgy fogalmazott, teljesen más a szolgálatnak az „íze”, mikéntje, atmoszférája a templomban, mint a gyülekezeti teremben.
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a világjárvány azon időszakában, amikor online térbe szorult a gyülekezeti élet, miként élték azt meg az evangélikus hívek. „Az istentisztelet közösségét az online-térben nem tudtuk oly módon megélni, mint a templomban. Mindenki a saját otthonában imádkozott, amivel nincs is semmi baj, csak ha ezt közösségben tehetjük, akkor az imának sokkal nagyobb az ereje” – fogalmazott az esperes. Hasonlattal világította meg, mit jelent a személyes részvételű, közösségi együttlét az istentiszteleten: a fadarabokat és a száraz gallyakat külön-külön is meg tudjuk gyújtani, de ha egymásra rakjuk őket, akkor hatásosabb lesz a tűz – ugyanilyen az imádság is.
„Nagyon örvendek annak, hogy az online térben sokan próbálták tartani a kapcsolatot a híveikkel, ennek meglesz a gyümölcse: most, amikor már szabad közösségbe járni, kezd kiderülni, hogy azokat is sikerült az online istentiszteletekkel megszólítanunk, és bevonzanunk a személyes részvételű gyülekezeti életbe, akik addig nem csatlakoztak hozzánk” – fogalmazott az esperes.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
szóljon hozzá!