Semmi különleges, semmi extra – mondja a szerző – csak maga az élet…
Fotó: Bede Laura
Írónőt avattunk kedd délután a tüneményesen felújított egykori kolozsvári unitárius püspöki rezidencia, a Vallásszabadság Háza takaros dísztermében? Meglehet. Tény, hogy a nagyváradi származású, Kolozsváron élő, a dantei emberélet útjának felén túljutó, gyermekét felnevelő, magánvállalkozóként működő, (mellesleg rövid ideig lapunk munkatársaként is dolgozó) és tanulmányait máig folytató Mikola Emesétől eddig sem állt távol a tollforgatás.
2018. október 11., 10:002018. október 11., 10:00
2018. október 11., 10:032018. október 11., 10:03
Szakmai publikációi, könyvrecenziói, karcolatai, kisebb-nagyobb szösszenetei napvilágot láttak nagyváradi, kolozsvári lapokban, irodalmi folyóiratokban, no meg az interneten. Ezúttal önálló szépirodalmi munkával, regénnyel rukkolt elő. Mint maga vallotta,
Később már tudatosan fűzte össze a szálakat, alakította a jellemeket, hogy minél teljesebb legyen a kép. Megszállottan törölt és átírt, vont be és ejtett ki szereplőket, s akár egy kísérleti színházban, már maga sem tudta, mi fog történni a hőseivel a következő felvonásban. Önálló életre keltek…
Semmi különleges, semmi extra – mondja a szerző – csak maga az élet… Mintha egy bisztró teraszán üldögélne az ember egy szép nyári délután, és figyelné a körülötte nyüzsgő tömeget, elképzelné, ki mit gondol, mit érez, kire haragszik, és kit szeret, honnan jön, és merre tart, vagy éppen miben talpal.
A szép kiállítású kis kötet még nyomdaszagú, frissen érkezett a nagyváradi nyomdából. Mellesleg „szállítója”, a Holnap Kiadó vezetője, a Várad folyóirat főszerkesztője s a szóban forgó mű szerkesztője, Szűcs László meg is várakoztatta a közönséget, mert nem számított a délutáni kolozsvári csúcsforgalomra. De türelmesen vártunk, hiszen ő volt a kötet felvezetője, a szerző beszélgetőtársa is.
Szűcs László bevezetőjében „bátor kolozsvári könyvnek” nevezte a regényt, majd feltette a kérdést, amit egyébként a néhány nappal korábbi nagyváradi könyvbemutatón is a szerzőnek szegezett: „Hol voltál eddig, Mikola Emese?”
Jakab Márta
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!