Semmi különleges, semmi extra – mondja a szerző – csak maga az élet…
Fotó: Bede Laura
Írónőt avattunk kedd délután a tüneményesen felújított egykori kolozsvári unitárius püspöki rezidencia, a Vallásszabadság Háza takaros dísztermében? Meglehet. Tény, hogy a nagyváradi származású, Kolozsváron élő, a dantei emberélet útjának felén túljutó, gyermekét felnevelő, magánvállalkozóként működő, (mellesleg rövid ideig lapunk munkatársaként is dolgozó) és tanulmányait máig folytató Mikola Emesétől eddig sem állt távol a tollforgatás.
2018. október 11., 10:002018. október 11., 10:00
2018. október 11., 10:032018. október 11., 10:03
Szakmai publikációi, könyvrecenziói, karcolatai, kisebb-nagyobb szösszenetei napvilágot láttak nagyváradi, kolozsvári lapokban, irodalmi folyóiratokban, no meg az interneten. Ezúttal önálló szépirodalmi munkával, regénnyel rukkolt elő. Mint maga vallotta,
Később már tudatosan fűzte össze a szálakat, alakította a jellemeket, hogy minél teljesebb legyen a kép. Megszállottan törölt és átírt, vont be és ejtett ki szereplőket, s akár egy kísérleti színházban, már maga sem tudta, mi fog történni a hőseivel a következő felvonásban. Önálló életre keltek…
Semmi különleges, semmi extra – mondja a szerző – csak maga az élet… Mintha egy bisztró teraszán üldögélne az ember egy szép nyári délután, és figyelné a körülötte nyüzsgő tömeget, elképzelné, ki mit gondol, mit érez, kire haragszik, és kit szeret, honnan jön, és merre tart, vagy éppen miben talpal.
A szép kiállítású kis kötet még nyomdaszagú, frissen érkezett a nagyváradi nyomdából. Mellesleg „szállítója”, a Holnap Kiadó vezetője, a Várad folyóirat főszerkesztője s a szóban forgó mű szerkesztője, Szűcs László meg is várakoztatta a közönséget, mert nem számított a délutáni kolozsvári csúcsforgalomra. De türelmesen vártunk, hiszen ő volt a kötet felvezetője, a szerző beszélgetőtársa is.
Szűcs László bevezetőjében „bátor kolozsvári könyvnek” nevezte a regényt, majd feltette a kérdést, amit egyébként a néhány nappal korábbi nagyváradi könyvbemutatón is a szerzőnek szegezett: „Hol voltál eddig, Mikola Emese?”
Jakab Márta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!