A Raymonda című balettelőadásban a technikai szempontból egyszerű, látványban pompás színpadkép a díszes kastélyok tobzódó gazdagságát képviseli
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Balettelőadás premierjét tartja csütörtökön a Kolozsvári Magyar Opera. Az előadáshoz Alexander Glazunov nagyszerű zenéjére a klasszikus balettre jellemző expresszivitással teli táncokat, valamint magyar, spanyol és keleti karaktertáncokat koreografált a rendező, Livia Tulbure-Gunăjak balettmester.
2021. november 25., 07:232021. november 25., 07:23
Alexander Glazunov Raymonda című művét mutatja be csütörtökön 19 órától a Kolozsvári Magyar Opera balettkara. Az előadás egyrészes, 70 perces.
„A Raymondát mindig is az orosz romantikus balett akadémizmusával és fényűzésével hozták összefüggésbe.
– nyilatkozta az előadás rendező-koreográfusa, Livia Tulbure-Gună balettmester. Hozzátette,a társulat Raymonda történetét tömörített formában mutatja be, de anélkül, hogy elveszítené az elbeszélés fonalát vagy a klasszikus romantikus balettre jellemző felépítést.
„Glazunov nagyszerű zenéje izgalmas színházi tartalmat és lehetőséget biztosított számomra, hogy a klasszikus balettre jellemző expresszivitással teli táncokat, valamint magyar, spanyol és keleti karaktertáncokat koreografáljak, amelyek a legszebb fényében mutatják be a Kolozsvári Magyar Opera balettkarának virtuozitását és tehetségét”
– fogalmazott a balettmester.
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
Horvát József, az előadás karmestere rámutat, a késő romantikus korszak különösen termékeny orosz zeneszerzője, Alexander Glazunov élete legkreatívabb időszakában, 1897-ben, 32 évesen fejezte be a Raymonda című balett komponálását. Ezt az alkotást gyakran hasonlítják Csajkovszkij műveihez, mivel Glazunov legterjedelmesebb balettje, és megszületése az orosz romantika korszakán belül a műfaj történetének fontos momentumát képviseli.
– mondta a karmester.
Ledenják Andrea jelmez- és látványtervező szerint a technikai szempontból egyszerű, látványban pompás színpadkép a díszes kastélyok tobzódó gazdagságát képviseli. A társulat balettkara mellett közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera zenekara.
A járványügyi előírások értelmében az előadáson való részvétel feltétele az érvényes védettségi igazolás felmutatása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!