Szemák Zsuzsa: a művészet gyógyítja az emberi elmét és lelket.
Fotó: Zoltán Ildikó
Szemák Zsuzsa képzőművész alkotásai tekinthetők meg a szatmárnémeti Szépművészeti Múzeumban. A festészetterápiával is foglalkozó alkotó a művészet gyógyító erejéről, műhelytitkairól beszélt a Krónikának.
2021. április 28., 20:572021. április 28., 20:57
A valódi művészet tükör, mely nem táplál dühöt, félelmet, irigységet, hiúságot. Nem táplál, de tükröz, hiszen rámutat a valóságra. Azt tükrözi, amit mutatsz neki, hiába is vádolod, nem a tükör a hibás, te magad vagy, ki most belenézel – ezek a gondolatok határozzák meg Szemák Zsuzsa képzőművész Tükör című kiállítását, amely a Szatmár megyei Szépművészeti Múzeumban látható szombatig.
Megkeresésünkre a képzőművész beszélt az alkotási folyamatról, arról, hogyan éli meg egy-egy festményének elkészültét.
– mondta a képzőművész. Hozzátette, az alkotás egyfajta „csendes feszültségben” történik, esetében néhány óra alatt vászonra, papírra kerülnek a gondolatok, a formák, a színek és testet ölt minden.
Fotó: Zoltán Ildikó
Szemák Zsuzsa azt vallja,
Az alkotási folyamat stresszoldó hatása régóta ismert: az elfojtott érzéseket, gondolatokat vagy félelmeket is felszínre hozhatja, illetve segíthet ezek leküzdésében.
„Ezt megtapasztaltam itt, Szatmáron, amikor művészetterápiás foglalkozást tartottam egy felnőtt csoportnak. Sok éve tanítok iskolában, csoportos foglalkozásaim vannak gyerekekkel, és újabban egyetemi keretek között is tanítok. A tapasztalataim, amelyeket ez idő alatt összegyűjtöttem, arra ösztönöztek, hogy a művészetterápia irányába forduljak, Budapesten, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) falai között tanultam” – mondta Szemák Zsuzsa, aki jelenleg is alkalmazza az elsajátított tudást és gyógymódot a munkái kapcsán.
Fotó: Zoltán Ildikó
Arra is rámutatott, hogy a tudás átadása felelősséggel, illetve kötelességgel jár, amivel mindennap szembesül az iskolában vagy az egyetemen. Próbálja ösztönözni diákjait a kreativitásra és bátorságra.
„Minden művész rendelkezik egy saját eszköztárral, melyet belátása szerint használ. Gondolok itt a színekre, formákra vagy terekre. Határokat feszegetnek és lépnek át, ez nálam sincs másképp” – fejtette ki a szatmári képzőművész.
Fotó: Zoltán Ildikó
Úgy fogalmazott,
Szemák Zsuzsának számos egyéni és csoportos kiállítása volt külföldön, ezek különböző tapasztalattal gazdagították, illetve sokat tanult más országok művészeinek munkáiból, tárlataiból.
Fotó: Facebook/Szemák Zsuzsa
„Érdekes volt látni, hogy egy ázsiai országban ugyanolyan nyitottak az európai művészek irányába, mint például egy észak-afrikai országban. A művészet, legyen az bármelyik ágazata, összekovácsolja az embereket, és toleranciára »kényszerít« és tanít” – összegezte Szemák Zsuzsa szatmári képzőművész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!