Fotó: Rompres
2007. május 29., 00:002007. május 29., 00:00
Az eddigi legnagyobb sikert 1965-ben Liviu Ciulei aratta, aki a legjobb rendezés díját vehette át az Akasztottak erdejéért. Az idei szemle másik rangos kitüntetését, az Un Certain Regard (Egy bizonyos tekintet) szekció díját szintén román alkotó, a tavaly autóbalesetben elhunyt Cristian Nemescu California Dreamin’ (Kaliforniai álom) című filmjének ítélték oda.
Az új generáció
A „posztdecembristáknak” – tehát a pályájukat ’89 után kezdőknek – is nevezett új román rendezőgeneráció filmjei évről évre nagyobb visszhangot keltenek Cannes-ban. Két éve Cristi Puiu az Egy bizonyos tekintet szekció díját nyerte el a Moartea domnului Lãzãrescu (Lãzãrescu úr halála) című filmjével, tavaly pedig Corneliu Porumboiu aratott zajos sikert, illetve vette át a legjobb elsőfilmnek járó Aranykamera díjat az A fost sau n-a fost? (Volt vagy nem volt?) című filmjéért. Cristian Mungiu alkotása ebbe a „valóságfilmes” vonulatba illeszkedik: hiteles korrajz, társadalomkritika jellemzi, a kommunizmus évtizedeit idézi meg, azt az időszakot, amely ma is rányomja bélyegét a romániai valóságra. Míg a Lãzãrescu úr halála napjainkban játszódik, és a kisembereknek semmiféle védettséget nem biztosító egészségügyi helyzetről rajzol átfogó képet (ebből kiindulva egzisztenciális kérdéseket vet fel), a Volt vagy nem volt? pedig sok humorral idézi meg a forradalom pillanatait, addig Mungiu filmje valóban visszakalauzol a múltba. A 4 hónap, 3 hét és 2 nap a kommunizmus idején játszódik, és egy fiatal lányról (Laura Vasiliu) szól, aki nem kívánt terhességet szakít meg, illetve vállalja ennek következményeit. Gondját és titkát barátnőjével (Anamaria Marinca) osztja meg, aki nemcsak pénzt szerez a beavatkozásra, hanem beszél is az abortuszt végző orvossal. „A film olyan tapasztalatból született, amit többnyire nem oszthatsz meg másokkal” – magyarázta Mungiu, hozzátéve, hogy számos ismerőse hasonló helyzetet élt meg annak idején. Mint elmondta, akkor döntötte el, hogy második nagyjátékfilmjét az abortusznak szenteli, mikor tudomást szerzett arról, hogy a sokszor improvizált körülmények között végzett terhességmegszakítások félmillió nő életét követelték Romániában. „Abban az időben a nőkben és családtagjaikban csak a félelem élt amiatt, hogy a törvénytelen abortusz miatt megbüntethetik őket. Éppen ezért egyetlen percet sem szentelhettek a probléma erkölcsi vetületeinek átgondolására” – magyarázta Mungiu.
Az aranypálmás alkotás a rendező második nagyjátékfilmje a 2002-ben Cannes-ban bemutatott Occident (Nyugat) után. A 4 hónap, 3 hét és 2 nap különösen alacsony költségvetésből – a már említett sikeres román filmekhez hasonlóan –, 600 ezer euróból készült.
Mungiu filmjének hazai bemutatója pénteken lesz Kolozsváron a VI. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol a versenyfilmek között szerepel. A programot a cannes-i siker módosította: ez a film nyitja majd a szemlét, Nae Caranfil Restul e tãcere (A többi néma csend) című mozija helyett. „Előre fogadtam erre a filmre, a barátaimnak is megmondtam, hogy nagy esélye van a fődíjra. Csak az bánt, hogy Anamaria Marinca nem nyerte el a legjobb női szereplőnek járó díjat, pedig nélküle ez a film nem lenne az, ami. A TIFF-en mindenesetre kárpótolni szeretnénk” – jelentette ki Mihai Chirilov, a TIFF igazgatója.
Díjak, nem a legnagyobb neveknek
Az Aranypálma után a második legrangosabb elismerést, a cannes-i fesztivál nagydíját Kavasze Naomi japán rendező Mogari no mori (Mogari erdeje) című filmjének ítélte a Stephen Frears brit rendező elnökölte zsűri. A naturalista történet a generációkat összekapcsoló gyászról szól.
A cannes-i filmfesztivál 60. évfordulója alkalmából kiadott különdíjat az amerikai Gus Van Sant Paranoid Park című alkotásáért kapta, az amerikai rendező 2003-ban Elefánt című filmjével elnyerte az Aranypálmát.
A szintén amerikai Julian Schnabel a legjobb rendezés díját vehette át Le scaphandre et le papillon (A búvárharang és a pillangó) című francia filmért, amely a teljesen lebénult Jean-Dominique Bauby újságíró önéletrajzi művéből készült. A regényt szerzője – lebénulása után – szempillájának mozgatásával diktálta le.
A versenyprogram legismertebb rendezői, Emir Kusturica, Quentin Tarantino, Wong Kar-wai és Ethan és Joel Cohen semmilyen díjban nem részesültek. Szintén nem ítéltek díjat a mezőny egyetlen magyar résztvevőjének, Tarr Béla A londoni férfi című alkotásának.
A legjobb forgatókönyv díját a 33 éves Fatih Akin német-török rendező Auf der anderen Seite (A másik oldalon) című filmjével érdemelte ki. A zsűri díját az iráni származású Marjane Satrapi és a francia Vincent Paronnaud Persepolis című animációs filmjének és Carlos Reygadas mexikói rendező Luz Silenciosa (Csendes fény) című alkotásának megosztva ítélték. Az iráni rendezőnő hazája népének, Fatih Akin pedig Törökország egységének ajánlotta díját. A legjobb női alakításért járó díjat Dzson Do Jon dél-koreai színésznő vehette át a Li Csang Dong Secret Sunshine (Titkos napsütés) című filmjében nyújtott játékáért. A legjobb férfi színésznek járó díjat pedig az orosz Konsztantyin Lavronyenkónak ítélték oda Andrej Zvjagincev Izgnanyije (Száműzetés) című filmjében nyújtott alakításáért. Az Aranykamera díjat Etgar Keret izraeli rendező nyerte A medúzák című filmjével.
Hírösszefoglaló
Állami kitüntetések
Traian Bãsescu államelnök a Cannes-ban díjazott román rendezőknek tegnap magas rangú állami kitüntetést ítélt oda. Cristian Mungiu a Románia Csillaga Lovagkeresztjét veheti majd át „a román filmművészet nemzetközi népszerűsítéséért.” Cristian Nemescunak – post mortem – a köztársasági érdemrend lovagkeresztjét ítélték.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.