Fotó: A szerző felvétele
2009. május 11., 10:592009. május 11., 10:59
A méltató kiemelte Hadik élettörténetéből azt a mozzanatot, hogy ifjúkorában bejutott a képzőművészeti főiskolára, de két év múlva mint osztályidegent eltanácsolták, ezután segédmunkásként dolgozott, illetve épületek és szobrok restaurálásánál inaskodott, míg tíz év múltával újra jelentkezhetett a főiskolára.
„Hadik soha nem szenvedett a megfelelés kényszerétől ezért ő mindig az igazat mondhatta nem csak a valódit” – hangoztatta Balázs, hozzáfűzve, hogy munkásságára leginkább a sokszínűség jellemző, olyan művész, aki pontosan ismeri az anyag lehetőségeit és korlátait. Erről meggyőződhettek a kiállítást megtekintő érdeklődők is, hiszen a csodálatos beltéri szobrok és térplasztikák mellett, „szűkszavú” grafikáit és mellébeszélés nélküli festményeit is megcsodálhatták.
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum szervezésében zajló kiállításmegnyitón a művészt a fia, Hadik András művészettörténész képviselte, aki, mint elmondta, édesapja egészségi állapota miatt nem jöhetett el a megnyitóra, de 83 éves kora ellenére továbbra is alkot törökbálinti otthonában. A kiállítás létrejöttének körülményeiről Csergő Tibor múzeumigazgató elmondta: a kiállítás ötlete még tavaly a Vákár Tibor építészmérnök-festőművész emlékkiállításának megnyitóján fogalmazódott meg, amikor a kiállítást méltató Hadik Andrással megbeszélték, hogy jó lenne a magyarországi művészek alkotásait is népszerűsíteni Erdélyben. Hadik Gyula kiállítása május 28-áig tekinthető meg a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok