Kulka János (jobbra) A berni követ című politikai thriller főszerepében
Az 1956-os forradalmat követő korszakot idézik azok az elmúlt évtizedben készült magyar játékfilmek, amelyeket a marosvásárhelyi Filmes találkozások rendezvénysorozat keretében vetítenek. Pénteken A berni követ című politikai thrillert láthatja a közönség.
2018. április 27., 09:412018. április 27., 09:41
Az elmúlt évtizedben készült, történelmi témájú magyar filmeket láthat a közönség a Filmes találkozások elnevezésű rendezvény keretében Marosvásárhelyen. A márciusban indult sorozat harmadik, illetve negyedik kiadásán pénteken este 7-től, valamint május 4-én, este 6 órától vetítik az alkotásokat, amelyek cselekménye az 1956-os szabadságharc után zajlik.
– közölték a szervezők. Az események helyszíne az András Lóránt Társulat székhelye, a Brăila utca 10. szám alatt található régi zsinagóga épülete.
Pénteken a közönség A berni követ című politikai thrillert láthatja, amelyet Köbli Norbert forgatókönyvéből Szász Attila filmrendező rendezett. A vetítés után a szervezők (Németh Szabolcs Előd, Szabó R. Ádám és Szabó R. Csaba) Novák Csaba Zoltán történésszel beszélgetnek az 1956-os forradalom és szabadságharc filmes vonatkozásairól, a történelemre és a magyar társadalomra tett hatásairól, mint például a tömeges migráció, az események megítéléséről, illetve erdélyi vonatkozásairól.
A berni követ valós eseményeken alapuló története szerint pontosan két hónappal Nagy Imre és mártírtársai kivégzése után a Magyar Népköztársaság berni követsége ellen két magyar emigráns fegyveres támadást hajtott végre. Az indíték homályos, bár helyi lapértesülések szerint Nagy Sándor és Papp Endre a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit akarta megszerezni a magyar nagykövet túszul ejtésével.
Ugyanakkor bizonyos forrásokból kiderül, hogy a támadók a megtorlások elleni tiltakozó, figyelemfelkeltő, demonstratív akciónak szánták fellépésüket. Céljukat tulajdonképpen elérték, mert a külföldi sajtó heteken keresztül napirenden tartotta a támadás és ezáltal a levert forradalom ügyét, hiszen nemcsak a nemzetközi politika, a diplomácia, de a helyi képes újságok is több alkalommal foglalkoztak a témával. A 76 perces film főbb szerepeiben: Kulka János, Kádas József, Szabó Kimmel Tamás, Szikszai Rémusz, Lovas Rozi, Balsai Móni látható.
Ezúttal a film rendezője, Bergendy Péter is jelen lesz a vetítésen, amelyet közönségtalálkozó követ. A vizsga című film 1957 decemberében játszódó cselekménye megtörtént eseményeken alapszik. Az egy évvel azelőtti zűrzavaros események után az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie arról, hogy ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért egytől-egyig próbára teszi lojalitásukat.
A szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak éppen a szenteste hozza el ezt a bizonyos vizsgát: nem is sejti, hogy a szemközti ház egyik ablakából többek között atyai tanítómestere, Markó Pál figyeli, és értékeli minden tettét, minden mondatát. Ha András ezt tudná, valószínűleg nem éppen ezen a napon találkozna konspirált lakásán az eddig szigorúan titkolt szerelmével, Évával, és körültekintőbben őrizné a rábízott ügynöklistát is. A névsornak azonban lába kél, András megtudja, hogy Éva egyáltalán nem az, akinek hitte, és lassan az is kiderül, hogy senki sem bízhat meg a másikban. A 89 perces alkotás főbb szerepeiben Nagy Zsolt, Kulka János, Hámori Gabriella, Scherer Péter, Elek Ferenc, Haumann Péter tűnik fel.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!