Széfeddin Sefket Tibor a Kolozsváron született híres egyiptomi filmrendező
Fotó: Filmtett.ro
Az egyiptomi filmgyártás egyik úttörőjéről, a félig magyar Széfeddin Sefket életútjáról szóló dokumentumfilm ősbemutatóját tartják vasárnap a rendező szülővárosában, Kolozsváron, a Filmtettfeszten.
2019. október 05., 16:022019. október 05., 16:02
2019. október 05., 16:272019. október 05., 16:27
A Sefket rejtély című 55 perces dokumentumfilmet Maksay Ágnes rendezte, és a kolozsvári VideoPontes Stúdió készítette a Magyar Média Mecenatúra támogatásával.
A rendező az MTI-nek elmondta: Széfeddin Sefket Tibor Kolozsváron született 1913-ban, Ahmed D. Dzselaleddin bejnek, a török szenátus titkárának és Incze Gabriella kolozsvári színésznőnek az elsőszülött fiaként.
A két világháború között a kolozsvári magyar zenés színház munkatársaként és újságíróként dolgozott, és filmes pályáját is magyarul kezdte: ő írta a Kalotaszegi Madonna regényt, majd az ebből készült film forgatókönyvét. Kolozsvár és Budapest után 1947-ben Kairóba költözött, és míg új hazájában sikert sikerre halmozott, nevét szülőföldjén elfeledték.
Maksay Ágnes elmondta: a kalandos életutat feldolgozó dokumentumfilm elkészítése is meglehetősen kalandos volt. Az egyiptomi forgatásokon az is megesett, hogy rendőrök lépkedtek az operatőr nyomában, hogy figyeljék: képbe kerül-e egy olyan épület, amelyet nem szabad lefilmezni.
A Sefket rejtély dokumentumfilmet Filep Farkas és László Loránd fényképezte, Filep Farkas vágta, a film oknyomozó riportere Boros Lóránd, narrátora Szilágyi Szabolcs, hangmérnöke Wahl Frigyes volt. Maksay Ágnes jegyezte a film forgatókönyvét is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!