Korábban magyarra ültette át M. Blecher, Gellu Naum és Ilarie Voronca műveit, 2009-ben pedig napvilágot látott Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban című kötetének román fordítása, szintén Kocsis Francisko tolmácsolásában.

és erős a potenciálja a most már románul is elérhető Vida Gábor- vagy Demény Péter-regényeknek is arra, hogy kapcsolódjon hozzájuk a román olvasó. „Másféle lehetőségei vannak az érvelő beszédet használó könyveknek ‒ itt már nem annyira az átélés, inkább a közvetlen ismeretátadás esélye nyílik meg. Magyarra fordítva is sikeresek például Lucian Boia ismeretterjesztő könyvei különféle történelmi témákról. Saját avantgárd tárgyú könyvemet (Rețele avangardiste, afilieri multiple) inkább ennek a funkciónak a betöltésére látom alkalmasnak. Egyrészt megragadtam az alkalmat, hogy magyar szerzőkről, magyar irodalmi csoportosulásokról beszéljek a román olvasók számára, másrészt igyekeztem megmutatni néhány, kapcsolattörténeti módszerrel alátámasztható irodalmi párhuzamot, hálózatosodási hajlamot a román és a magyar avantgárd szerzők között, összeurópai keretben” – emelte ki az irodalomtörténész.

„Kocsis Francisko gyakorlott fordító, maga is költő, prózaíró ‒ kifejezetten dicsérni szokták a munkáit a román szakmabeliek. Nyilván minden fordítás esetében van valami, ami megváltozik, a kulturális utalásháló érzékeltetése sem magától értetődő ‒ és az én kötetem esetében van ilyen, például egyik-másik vers esetében magyar költők nevét is elhelyezem a szövegben vagy címekben” – fejtette ki a szerző. Hozzátette, ami viszont meglátása szerint kifejezetten jól és természetesen működik a román változatban, az a nyelv, a szürrealisztikus szabadvers logikája.

„Ez a román olvasók számára akár ismerősebb is lehet bizonyos értelemben, mint a magyar közegben, éppen a már említett Blecher, Naum vagy Voronca versnyelvének hatására” – tette hozzá. Az irodalomtörténész korábbi kutatásai során sokat foglalkozott az avantgárd, szürrealizmus korszakával, kötete, tanulmányai jelentek meg a témában. Megkérdeztük, hogy a most megjelent román nyelvű kötetben milyen szempontok szerint járja körül a magyar és román nyelven, a szürrealizmus jegyében született irodalom kérdéskörét, valamint hogy mik a legfőbb kapcsolódási pontok a két irodalom között. „Egyre inkább az rajzolódott ki számomra, hogy

Mint mondta, a román közönség számára beszélni erről azzal a könnyebbséggel járt, hogy kevésbé kötötték a magyar avantgárd kronológiái, és a román olvasó számára teljesen természetes, hogy az 1940-es években is van szürrealista irodalom, sőt akár a hatvanas-hetvenes években is, hiszen jelentős avantgárd szerzőik ekkor is tevékenyek voltak.

„Így könnyebb volt kilépnem azokból a keretekből, amelyek a témát a magyar közegben szűkebb korszakhatárok közé próbálják szorítani. Az 1940-es években is van magyar szürrealizmus, leginkább a budapesti Európai Iskola körében, és akár a hetvenes-nyolcvanas években is, erről külön, magyar nyelvű könyvben is írtam 2021-ben. De most, a román kapcsolatrendszer felvillantásával, párhuzamaival talán még meggyőzőbb az érvelés” – emelte ki az irodalomtörténész.

korábban írtuk

Balázs Imre József kapta a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának Dsida Jenő-díját

Balázs Imre József kolozsvári költőt, irodalomtörténészt tüntette ki a Romániai Írók Szövetségének kolozsvári fiókja a Dsida Jenő-díjjal – közölte honlapján a Helikon irodalmi folyóirat.

korábban írtuk

Balázs Imre József, Jánosi Andrea és Kató Emőke kapják idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat

Irodalom kategóriában Balázs Imre József, képzőművészet kategóriában Jánosi Andrea, előadóművészet kategóriában Kató Emőke kapja idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat – közölte szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).