Arcok és álarcok uram-bátyámék körhintáján – Majdnem telitalálat Bocsárdi kolozsvári Rokonok-rendezése

A pénz nemcsak beszél, öl is. A Rokonok című előadás főszerepét, Kopjáss István alakját Viola Gábor formálja meg •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A pénz nemcsak beszél, öl is. A Rokonok című előadás főszerepét, Kopjáss István alakját Viola Gábor formálja meg

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Rohanunk a nyomor felé, az egész ország meg van véve, és minden, ami velünk történik, egy körhinta, szédülős káprázat – hangzanak el a majdnem minden időben aktuális mondatok a Rokonok című Móricz-regény alapján készült kolozsvári előadásban, amelynek premierjét vasárnap este láthatta a közönség.

Kiss Judit

2023. február 06., 21:262023. február 06., 21:26

A Kolozsvári Állami Magyar Színház idei első előadását Bocsárdi László rendezte, aki Móricz ma is időszerű társadalomkritikáját állítja reflektorfénybe. A produkció sok, sőt szinte a legtöbb tekintetben telitalálat, azonban olyan vonatkozása is akad, ami levonhat az értékéből.

„Uram-bátyámék” velencei álarca

A színpadra épített nézőtér elhelyezésének köszönhetően a közönség közvetlen közelről követheti a szinte három órás előadás számos erényét, erős oldalát. Amint az alkotók már az előadás előtt közölték,

Móricz története az 1930-as évek Magyarországán játszódik, de a regény mondandója univerzálisabb ennél.

Hiszen a korrupció, nepotizmus, a sikkasztással nyerészkedő vezetői réteg, a fontos pozícióba került rokonon élősködő sógorok, családtagok létezése globális jelenség, bármikor, bárhol tetten érhető. Olyan időtálló és időtlen valóság, aminek a ma embere is résztvevője és szemtanúja – nem csak a mi országunkban, hanem világszerte. Kopjáss István, a főhős jobb életre, szabadabb mozgástérre, a panama béklyóiból való menekülésre vágyik, azonban a Zsarátnok Városában megrögzött korrupciós gyakorlathoz alkalmazkodni is kész.

És szükségszerűen elbukik: a hatalom- és pénzvágy, ügyeskedés és érdekellentétek labirintusa végül a vesztét okozza.

A Móricz-regény ma is érvényes üzenetét lendületesen, finom iróniával, humorral és mély megértéssel közvetíti Bocsárdi László rendezése – amely Bartha József díszletével, Cs. Kiss Zsuzsanna jelmezeivel, Bezsán Noémi koreográfiájával teljesedik ki. A kerekeken guruló, a színpadon ide-oda tolható, cikázó, áttetsző bútordarabok – székek, asztalok, ágyak, állványok, valamint a meghalás, halál, a földi rögvalóságtól való felemelkedés közegét jelképező henger alakú üvegfülke – úgy teremtik meg a steril és képlékeny látványvilágot, hogy közben nagyszerű eszközeivé válnak az indulatok, érzelmek lendületes közvetítésének. A jelmezek is szépen illeszkednek a koncepcióhoz, egyszerre időtlenek és önmagukon túlmutatóak. Telitalálat, ahogyan a Kopjásst körülvevő „uram-bátyámék” lámpással ellátott velencei maszk mögé bújva, egymással versengve, egymást túlharsogva hízelegnek, biztatnak, kritizálnak és intrikálnak.

Sziporkázó, frappáns színészi alakítások

Színészi játék szempontjából kizárólag dicséretet érdemel a produkció, amelyet remekbe szabott, erőteljes alakítások, briliáns karaktermegformálások jellemeznek.

Kéz kezet most, kéz kezet fog, a a panama béklyóiból pedig nincs menekvés •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Kéz kezet most, kéz kezet fog, a a panama béklyóiból pedig nincs menekvés

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Dicsérendő a letisztult, árnyalt rendezői munka számos apró árnyalata és részlete, akárcsak a pazar látványvilág és koreográfia. Bocsárdi László biztos kézzel választotta ki a fontos szerepekre a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeit, akiknek összjátéka azt a benyomást kelti a nézőben: az irónia, játékosság, hitelesség és mélység ötvözete születik meg a színpadon.

A főszereplő Viola Gábor (Kopjáss) és Györgyjakab Enikő (Lina) káprázatosan sokrétű játékához társul a polgármestert és a polgármester titkárát megformáló Bács Miklós fergeteges játéka.

Szintén erőteljes, sziporkázó és frappáns a Berci bácsit megformáló Bíró József alakítása, de Dimény Áron is magabiztosan, energikusan rajzolja meg a minden hájjal megkent bankigazgató figuráját. Farkas Loránd és Orbán Attila játéka is ragyogóra sikeredik: mindketten két-két karaktert formálnak meg árnyaltan, kidolgozottan.

A regény a színpadon is regény marad

Ami miatt viszont nem marad teljes értékű katarzisélménnyel a Rokonok nézője, az nem más, mint az alapanyag – vagyis magának a szövegnek a kiválasztása, majd átalakítása. A dramaturgiát Bocsárdi László és Kali Ágnes jegyzi, a „prózából drámát varázsolni” bravúrja pedig nem sikerült maradéktalanul. Kézenfekvő, hogy egy adott műfajban született művet nem könnyű „újraszülni” másik műfajban. Adaptálni persze lehetséges, különféle variációk, mutációk készíthetőek belőle, de az alapanyag, a szöveg szövete, szerkezete, alapgerince adott, így azt gyökeresen átváltoztatni sok buktatót rejthet magában.

Móricz Rokonok című műve márpedig vérbeli regény, hamisítatlan próza, műfajának minden jegyét markánsan magán hordozza. Emiatt sikeresen színpadra vagy filmre alkalmazni egész biztosan nagy feladvány,

de valóban drámaszerűvé tenni, igazi, katartikus színházi élményre alkalmassá tenni minden valószínűség szerint még nagyobb falat. Ami filmen talán sikeresebben működhet, az színpadon már nehézkesebben volt megteremthető – talán azért is, mert adottak a tér- és időbeli keretek. A Rokonok működött jól már filmvásznon – példa erre Szabó István 2006-os adaptációja. Itt és most azonban nem sikerült teljes mértékben a színpadra alkalmazás varázslata: a regényfolyam hömpölygését, a történet különféle leágazásait, az időbeni ugrásokat, a belső történések rögzítését, a meghatározó, fontos monológokat – vagyis az egész regényszerűséget szerves, teljes értékű színpadi egységgé sűríteni.

A kolozsvári Rokonok nagyérdeműje azt érzékeli: az előadás sok-sok erénye, bravúros megoldása ellenére végig ott lappang, húzódik annak az érzése, hogy a mű nem színpadra született.

És talán emiatt történhet meg az, hogy nem tudja eléggé magával sodorni, beszippantani a nézőt.

korábban írtuk

Móricz ma is aktuális társadalomkritikai regényét viszi színre Bocsárdi László Kolozsvárt
Móricz ma is aktuális társadalomkritikai regényét viszi színre Bocsárdi László Kolozsvárt

Móricz Zsigmond Rokonok című regénye alapján készült előadást mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bocsárdi László rendezésében – közölte kedden a kincses városi teátrum.


korábban írtuk

Szemfényvesztő átváltozásaink tükre – Bocsárdi László rendezésében látható Molière Scapin című darabja Szatmáron
Szemfényvesztő átváltozásaink tükre – Bocsárdi László rendezésében látható Molière Scapin című darabja Szatmáron

Mindannyiunk mindennapi átváltozásaira, rútságunk, szépségünk, gyarlóságaink szemfényvesztő változékonyságára, őszinteségünk és hazugságaink egyidejűségére is rávilágít a Bocsárdi László rendezte, Scapin című előadás. A Molière-darabból készült produkciót a szatmárn&

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 25., kedd

Gyerünk a kulisszák mögé! Gazdag programkínálattal ünneplik a színházi világnapot az erdélyi társulatok

Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.

Gyerünk a kulisszák mögé! Gazdag programkínálattal ünneplik a színházi világnapot az erdélyi társulatok
2025. március 24., hétfő

A művészet alakítja a világot – A Kossuth-díjas Nemes Levente színházról, művészetről, ellenszélről

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?

A művészet alakítja a világot – A Kossuth-díjas Nemes Levente színházról, művészetről, ellenszélről
2025. március 23., vasárnap

Bartók Béla születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja

Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.

Bartók Béla születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja
2025. március 23., vasárnap

Akik belefáradtak a vég nélküli háborúba – Madarak a temesvári társulat előadásában

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.

Akik belefáradtak a vég nélküli háborúba – Madarak a temesvári társulat előadásában
2025. március 23., vasárnap

Sziluettek – vershangverseny a Kolozsvári Magyar Opera színpadán

A Sziluettek című különleges előadást tekintheti meg a Kolozsvári Magyar Opera közönsége március 25-én 19 órától.

Sziluettek – vershangverseny a Kolozsvári Magyar Opera színpadán
2025. március 21., péntek

Fejlesztési és nevelési céllal indít művészeti együttműködést Arad és Békés megye

A fiatal nemzedék képzőművészeti ismereteinek bővítése, a festészet és szobrászat iránt érdeklődő tanulók tapasztalatcseréinek érdekében indított közös projektet az Arad Megyei Kulturális Központ és a békéscsabai Munkácsy Múzeum.

Fejlesztési és nevelési céllal indít művészeti együttműködést Arad és Békés megye
2025. március 20., csütörtök

Bábszínházi világnap a láthatáron: több helyszínen együtt ünnepelnek a gyerekekkel

Március 21. a bábszínház világnapja, ez alkalomból többek közt Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön is játékos eseményekkel örvendeztetik meg a gyerekeket.

Bábszínházi világnap a láthatáron: több helyszínen együtt ünnepelnek a gyerekekkel
2025. március 20., csütörtök

Bach-maraton és orgonaszentelés Kolozsváron a zeneszerző születésének 340. évfordulóján

Orgonaszentelésre és Bach-maratonra várják az érdeklődőket március 21–22-én a kolozsvári evangélikus-lutheránus egyházközség templomába.

Bach-maraton és orgonaszentelés Kolozsváron a zeneszerző születésének 340. évfordulóján
2025. március 20., csütörtök

Elhunyt Balázs Éva színművész, előadóművész, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat nyugalmazott tagja

Életének 75. évében elhunyt Balázs Éva színművésznő, a marosvásárhelyi színház nyugalmazott társulati tagja – közölte a Tompa Miklós Társulat.

Elhunyt Balázs Éva színművész, előadóművész, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat nyugalmazott tagja
2025. március 18., kedd

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban

Az Egyesület a Barcasági Magyarságért, a Liszt Intézet Bukarest, illetve a Secvente Egyesület negyedik alkalommal szervezi meg a Brassói Magyar Filmnapokat 2025. március 21. és 23. között – tájékoztattak a szervezők.

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban
Magyar filmnapok a Cenk alatti városban
2025. március 18., kedd

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban