András Sándor író, költő, esszéista Kolozsváron

András Sándor magyarországi író, költő, esszéista volt a Korunk íróiest-sorozatának keddi meghívottja. A szerzővel Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszélgetett írói, esszéírói munkásságáról és az Angliában, illetve az Egyesült Államok egyetemein oktatóként eltöltött éveiről.

2009. április 02., 13:062009. április 02., 13:06

András Sándor az 1956-os eseményeket követően hagyta el Magyarországot: oxfordi tanulmányai befejeztével végül Los Angelesben szerzett doktori címet, és több amerikai egyetem magyar, illetve német tanszékének tanára volt. A ma már Magyarországon élő író három könyvét mutatta be a kolozsvári irodalmi esten: a Lutheránus zen című, a halál-tematikát boncolgató esszégyűjtemény mellett a legújabb, a Pesti Kalligram Kiadó gondozásában megjelent Szent Kujon megkísértése című novelláskötetével és a Gyilkosság Alaszkában című, 2006-ban megjelent regényével ismerkedhetett meg a közönség.

„A Gyilkosság Alaszkában lényegében detektívregény, amelyben olyan figurákat léptetek fel, mint Sherlock Holmes, Nemo kapitány vagy Drakula. A populáris kultúra számára valamiért igen vonzóak, és gyakorta vissza is térnek ezek a premitikus figurák: többek között erre a jelenségre reflektál a regény” – mondta el a szerző, aki az Alaszkában élő tlingit indiánok huszonegyedik századi világát választotta a regény közegéül. A műben ugyanis Londonból Alaszkába hívja Sherlock Holmesot az indiánok lakta Yakutat falu tanácsa, hogy felderítse polgármesterük meggyilkolásának rejtélyét.

A szerző a tlingit kultúra kapcsán végzett kutatásait az irodalmi estet megelőzően a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tartott előadásában ismertette az érdeklődőkkel. „Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy lehet máshogy gondolkodni a létezésről, mint ahogyan a mi kultúránkban ez megszokott. A tlingitek számára például nem volt halandóság úgy, ahogy mi értjük: ez az elképzelés a civilizáció fejlődése során alakult ki. A görög Alvilág képzete már a letelepedett életmód, a földművelés idejére esik, a tlingitek pedig egészen a huszadik század elejéig halász-vadász, gyűjtögető életmódot folytattak, és teljesen más elképzelésekkel rendelkeztek erről a témáról.

Ha valaki meghalt, eltávozott az ősökhöz, és mikor egy csecsemő megszületett, akkor visszajött – tehát soha nem halt meg. Az ősök sem időben vannak máshol, hanem csak térben. Ez olyan megoldása ennek a problémának, amilyet azóta sem sikerült kitalálni. Hinni kell benne persze, különben nem ér semmit, de mint szellemi teljesítmény, zseniális” – magyarázta András Sándor.

A tlingit indiánok közösségei már a huszadik század közepére, a jelentős olaj- és nemesfém kinccsel rendelkező Alaszka bekapcsolódásával a kapitalista gazdaság működésébe teljesen szétzilálódtak. Az, hogy várhatóan 2010-re meghal Alaszka utolsó tlingit nyelvet beszélő lakosa is, a kutatók figyelmét az immár csak a könyvekben létező tlingit kultúrára irányította. „Az anyagi világról, az energiáról is máshogy gondolkodnak: ha nem hamvasztják el a halottat, akkor a kísértet ott marad, és bajt hoz.

Ahhoz, hogy a halott békésen eltávozzék az ősökhöz, az kell, hogy elégessék a testét. A parti vidrák azért veszélyesek, mert az indiánok hite szerint kihúzzák magukhoz a vízbefúltak testét: így vidrává válnak, és a lelkük nem távozhat az ősökhöz” – magyarázta meg az író, hogy előadása miért kapta a Miért veszélyesek a parti vidrák? címet.

A felolvasóestet és kötetbemutatót követően Balázs Imre József elmondta: a Korunk íróiest-sorozatának következő alkalmain Závada Pált és Oravecz Imrét is megismerheti a kolozsvári közönség.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 22., kedd

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között

Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között
2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban