Ámosz Oz izraeli írót, a zsidó nemzet lelkiismeretét gyászolja a világirodalom

Ámosz Oz a legismertebb kortárs izraeli író

Ámosz Oz a legismertebb kortárs izraeli író

Meghalt 79 éves korában Ámosz Oz világhírű izraeli író – közölte a The Jerusalem Post című izraeli lap online kiadása.

MTI

2018. december 28., 22:262018. december 28., 22:26

2018. december 28., 22:352018. december 28., 22:35

Ámosz Oz, a legismertebb kortárs izraeli író, akinek műveit több mint negyven nyelvre fordították le, pénteken hunyt el. Lánya tájékoztatása szerint rákbetegségben halt meg. Az Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartott író mind szépirodalmi műveiben, mind esszéiben kitűnt tematikai sokszínűségével és nyelvi virtuozitásával.

Ámosz Ozt rendre az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegették, 2007-ben megkapta az Asztúria Hercege díjat. 2010-ben a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt, ő vehette át a Budapest Nagydíjat. Magyarul megjelent művei között van a Miháél, Miháél, a Fekete doboz, a Félálom, a Rímek életre, halálra, a Párduc a pincében és minden idők legnépszerűbb izraeli családregénye, a Szeretetről, sötétségről.

„A szeretetről és fényről szóló történet most nagyon sötétté vált. Szomorúság ereszkedett ránk a szombat megérkeztével. Nyugodj békében, szeretett Ámoszunk. Sok örömöt szereztél nekünk” – búcsúztatta Reuven Rivlin izraeli államelnök a vele ellentétes politikai nézeteket valló írót.

Ámosz Oz 1939-ben Jeruzsálemben, értelmiségi családban született Ámosz Klauszner néven. Litvániai zsidó parasztcsaládból származó apja Vilniusban tanult történelmet és irodalmat, tucatnyi nyelvet beszélt, majd a jeruzsálemi héber egyetemre iratkozott be. Anyja a cári birodalomban, az ukrajnai Rovnóban született, és mielőtt Palesztinába vándorolt volna ki az erősödő antiszemitizmus elől, a prágai Károly Egyetemen hallgatott filozófiát és történelmet.

A két európai értelmiségi identitású és kultúrájú fiatal a jeruzsálemi egyetemen szeretett egymásba, de beilleszkedésük a palesztinai életbe nem volt egyszerű. Gyermeküket nem nevelték vallásosnak, s csak egyetlen nyelvet, a hébert tanították meg neki (amit ők sosem beszéltek hibátlanul, egymással oroszul érintkeztek). Ámosz már akkor elkezdett írni, amikor megtanították neki az ábécét, később azt mondta: semmiben nem volt kiemelkedő, csak a mesélésben, ezzel igyekezett lenyűgözni barátait és a lányokat. Tizenkét éves korában, édesanyja öngyilkossága után egy kibucba került és nevét a bátorságot jelentő Ozra változtatta. Egy család örökbe fogadta, így lett mostohatestvére Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere.

Oz harminc éven át élt a kibucban, ahol megismerkedett a korai szocialista cionizmussal, s elkötelezett baloldali gondolkodású emberré vált. Első írásai a kibuc újságjában jelentek meg, majd a Davar című lapba írt. Első könyvét 1965-ben adták ki. Amikor kibuctársai megtudták, hogy mivel foglalkozik, heti egy napot biztosítottak neki az írásművészetre, majd amikor My Michael (Mihaél, Mihaél) című könyve 1968-ban bestselleríróvá tette, a közösség három napot is adott neki az írásra. A nyolcvanas években már négy napot írt és kettőt tanított, de szombatonként még mindig dolgozott a kibuc éttermében.

Katonai szolgálata után a jeruzsálemi Héber Egyetemen irodalmat és filozófiát tanult, később Oxfordban szerzett mesterfokozatot. Hazatérése után egy kibuc középiskolájában tanított, majd gyermeke asztmája miatt Arad városba költözött.

Tevékenyen részt vett az ország közéletében, rendszeresen megjelent a baloldali és békepárti tüntetéseken és gyakran hallatta hangját az emberi jogok és a kisebbségek védelmében. „Rengetegszer neveztek árulónak, még a legutóbbi időkben is. Úgy gondolom, hogy kiváló társaságba kerültem. A történelem tele van korukat megelőző emberekkel, akiket riválisaik egy része árulással vádolt” – mondta Oz egy interjúban a közelmúltban a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.

Élete utolsó éveiben Tel-Avivban élt és alkotott, ahol felesége és három gyermeke gyászolja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Elhunyt a Fonográf együttes egykori basszusgitárosa

Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.

Elhunyt a Fonográf együttes egykori basszusgitárosa
2024. október 31., csütörtök

Több mint fél évszázad: évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás

Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.

Több mint fél évszázad: évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás
2024. október 30., szerda

Dés László is fellép a zenére és emlékezetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokon

A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.

Dés László is fellép a zenére és emlékezetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokon
2024. október 30., szerda

Premier a nagyváradi színházban: groteszk szatírát mutatnak be az emberi kicsinyességről

Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.

Premier a nagyváradi színházban: groteszk szatírát mutatnak be az emberi kicsinyességről
2024. október 29., kedd

Ünnepi műsorok a reformáció emléknapján

Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.

Ünnepi műsorok a reformáció emléknapján
2024. október 29., kedd

Erdélyi és partiumi ingyenes turnéra indul a neves magyarországi kamarazenekar

Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.

Erdélyi és partiumi ingyenes turnéra indul a neves magyarországi kamarazenekar
2024. október 28., hétfő

Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera

A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.

Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera
2024. október 27., vasárnap

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából

Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából
2024. október 27., vasárnap

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat

Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat
2024. október 25., péntek

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak

A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak