Ahol senkinek, mégis mindenkinek van halottja: a Nyergestető, a „székely katakomba”

Balázs Lajos és Keszeg Vilmos a könyvbemutatón •  Fotó: Lőrincz Anna

Balázs Lajos és Keszeg Vilmos a könyvbemutatón

Fotó: Lőrincz Anna

Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatónak, a Sapientia EMTE oktatójának Nyergestető. A lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője – a nemzeti kegyelet néprajzi földrajza című kötetét mutatták be Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság székházában szerdán.

2018. május 17., 18:372018. május 17., 18:37

Az eseményen Balázs Lajos munkásságát, korábbi köteteit Keszeg Vilmos egyetemi tanár méltatta.

Idézet
Balázs Lajos könyveinek olvasottsága azzal magyarázható, hogy rengeteg élményszerű, nyers szöveget, vallomást gyűjtött és épít be a kötetekbe”

– magyarázta Keszeg.

A csíki kutató pályájának fontos fejezete volt a rítuskutatás, 1970 és 1998 között Csíkszentdomokoson végzett az emberélet fordulópontjainak szokásaira vonatkozó terepmunkát, minden eddigi könyve erre a falura összpontosít. Rítusokat bemutató könyvei: Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből és a Szeretet fogott el a gyermek iránt. Később ezt a három rítust újraértelmezte a maga számára is és pszichológiai szempontból közelítette meg A vágy rítusai – Rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről című könyvében.

Első kötete elkészítéséhez Balázs Lajos több mint 300 személyt vont be, az Amikor az ember nincs es ezen a világon – Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson című kötetéhez pedig az évek során 1700 órányi anyagot vett fel, kérdőíveiben pedig több mint 2000 kérdés szerepel.

A Nyergestető emlékezetéről szóló könyv nem a csata történetét meséli el, nem történelmi hitelességet, pontosságot keres, hanem azt, hogy miként él egy történelmi esemény az emberek tudatában

– hogyan hat, milyen érzéseket, érzelmeket gerjeszt, milyen emlékeket tart ébren vagy takarékon. Egyszóval: másképpen elmondott történelem – olvasható a kötet ismertetőjében.

Balázs Lajos kifejtette, a Nyergestető és Csíkszentdomokos hasonlóságát abban látja, hogy mindkét helyre két út vezet fel, valamint hogy targédia fűződik mindkét helyhez: a Csíkkozmás és Kászon közti tetőn székelyeket, Csíkszentdomokoson pedig Báthory András erdélyi fejedelmet gyilkolták meg.

A Hargita megyei Nyergestető az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert: 1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetésével 200 honvédjére bízta a szoros védelmét. A székelyek élet-halál harcot vívtak az Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen, a kisszámú székely hadsereg önfeláldozó küzdelme ellenére vereséget szenvedett.

Idézet
Számos okom volt rá, hogy ezt a témát válasszam. Meghatott, hogy Ábrahám István csíktusnádi születésű kovácsmester Bukarestben 11 tagú intézőbizottságot toborzott, amikor látta, hogy a hősök sírjára még egy egyszerű keresztet sem állított az utókor”

– mondta a néprajzkutató. A bizottság 1896-ban alakult, tagjai Bukarestben lakó székelyek voltak, ők állították a Nyergestetőn ma is látható emlékművet. A kutató kifejtette, az is írásra ösztönözte, hogy „az erdő ölén” létrejött egy másik emlékhely, melyet ágakból összekötözött keresztek díszítettek. „Ezt a kegyelethelyet 2004-ben láttam először és könnyekig meghatott a szerénysége” – emlékezett Balázs Lajos. Kitért arra is,

a környékbeli falvakban a rendszerváltás előtt titokban szerveztek osztálykirándulásokat a Nyergestetőre, gondozták a helyet, bár név szerint senkinek, mégis mindenkinek volt ott halottja.

„Úgy tartják, hogy a nemzetük van a Nyergestetőn eltemetve" – mondta a néprajzkutató, aki ezt a helyet székely katakombának is nevezi, hiszen 1989 előtt a székelyeknek titokban kellett őrizniük hitüket, hagyományukat.

Mára már több mint 250 sírjelt állító települést tudtak azonosítani, Balázs Lajos azt mondta, álma, hogy egyszer a Nyergestető is olyan hellyé váljon, mint Litvániában a Keresztek hegye nevű katolikus zarándokhely, amely évszázadok óta a litvánok egyik legerősebb nemzeti szimbóluma.

Lőrincz Anna

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 24., csütörtök

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről

Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.

Szent László halálának évfordulóján tart előadást Jánó Mihály a középkori falképekről
2025. július 22., kedd

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között

Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.

Bartók Béla életművéhez kapcsolódva erősítik a kulturális kapcsolatokat Mórahalom és Nagyszentmiklós között
2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére