2012. augusztus 03., 09:402012. augusztus 03., 09:40
„Rendkívül népszerű, kellemes, derűs ember volt, és ez a derű munkáiból is sugárzik. Azt is mondhatnám ízlésformáló művész volt, sajátos stílust teremtett formai és tematikai vonatkozásban egyaránt, és mint minden igazi művész, önmagát adta”– méltatta a száz évvel ezelőtt született Benczédi Sándor szobrászművészt Németh Júlia művészettörténész a Kolozsvári Szépművészti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában megtartott szerda esti tárlatnyitó ünnepségen.
Hozzáfűzte: szemben más pályatársaival nem zárkózott be gondosan őrizve műhelytitkait, ellenkezőleg, bárkit szívesen látott a műtermében, segítőkész, kedves, emberszerető volt. Az emlékkiállításon a nyikómenti Tarcsafalván született, de alkotói időszakának legjavát Kolozsváron töltő szobrászművész munkáiból reprezentatív válogatást tekinthet meg a kincses városi közönség.
Németh Júlia elmondta: bár Benczédi munkássága rendkívül változatos mind az alapanyag, mind pedig a kivitelezés szempontjából, minden változatossága ellenére fölöttébb egységes az életműve. Mint részletezte, a tárlaton megtekinthető alkotások is ezt igazolják, hiszen a felhasznált anyagokat tekintve fa-, kő-, agyag- vagy terrakottaszobrok láthatók, a stílust tekintve azonban egységesnek mondhatók az alkotások. Mind a fa- mind a kőszobrok esetében fölöttébb tömör, lényegre törő munkákat láthatunk.
A faszobrok különösen monumentálisak, nemcsak méretüket, de tematikájukat tekintve is, és azáltal is, hogy uralják a teret, és vonzzák a látogató tekintetét – ecsetelte a művészettörténész. Hozzáfűzte, a kőszobrok sajátosak: bazaltkőből készültek, és szintén rendkívül tömörek, eszköztelenek, a művész nagyon kevés vonallal, véséssel mond el nagyon sokat választott témájáról.
A művészettörténész szerint ugyanakkor Benczédi Sándorra a legjellemzőbbek a terrakottaszobrok, hiszen ezeknek köszönhetően vált ismertté a „hazai prérin” és külföldön egyaránt. Németh Júlia szerint Benczédi Sándor a humorérzéknek sem volt híjával, az emberi fonákságokat kigúnyolta, kifejezetten szatirikusan tudta ábrázolni, bár ez a szatíra sosem volt bántó, inkább nevezhető kedves-humorosnak.
Az emléktárlat megnyitója alkalmából egyébként zsúfolásig megtelt a munkáknak helyet adó három terem a Bánffy-palotában, Călin Stegerean múzeumigazgató szerint ezzel a látogatók méltóképpen tisztelegtek a nagy művész emléke előtt, mintha valóban születésnapot ünnepeltek volna az épületben.
Az emlékkiállítás augusztus 26-áig tekinthető meg a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum földszinti termeiben, a tárlatot a Barabás Miklós Céh, a Csíki Székely Múzeum, az RMDSZ és a Magyar Unitárius Egyház támogatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Látogatottsági adatok