Fotó: Boda L. Gergely
Gyűjteményes kiállítás látható Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota földszinti képzőművészeti kiállítótermeiben Balázs Imre festményeiből.
2016. május 05., 13:472016. május 05., 13:47
A tárlat a 2012-ben elhunyt festő életművét mutatja be. A két hétig látogatható kiállítás a család kezdeményezésére, a festőművész fiának, Balázs Áronnak a rendezésében jött létre, és az 1960-as évektől egészen a művész haláláig bemutatja az életművet. Balázs Áron azzal a céllal állította össze az anyagot, hogy fenntartsa a Marosvásárhelyhez ragaszkodó, Marosvásárhelyt második otthonának tekintő művész emlékét a városban. „Nagyon fontos volt neki az élete vásárhelyi periódusa, szerette ezt a várost, ahol felfedezték tehetségét, ahol rajzolni és festeni tanult, iskolába járt és érettségizett” – mindta el lapunknak Balázs Áron.
Balázs Imre 1931. október 26-án született Máréfalván, Nagyszebenben nevelkedett, majd Marosvásárhelyre került a család, ahol hagyománya volt a képzőművészeti iskoláknak, és ahol Bordi András képzőművészeti oktató és a képtár igazgatója hamar felfedezte a tehetséget a fiatal tanítványában.
1956 őszén részt vett a kolozsvári diákmegmozdulásokban, ő olvasta fel az egyetemisták öt pontból álló követeléseit – például, hogy a felvételinél ne a származásra, hanem a tehetségre legyenek tekintettel, az orosz és a román nyelv és irodalom legyen fakultatív tantárgy az egyetemen – ezért hét év börtönre ítélték, hármat le is töltött – ismertette a tárlatnyitón a 2012-ben elhunyt művész életét Mana Bucur, a Képzőművészek Országos Szövetségének Maros megyei elnöke.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a 20. század második fele legnagyobb erdélyi magyar képzőművészének nevezte Balázs Imrét. A kiállított képek, összesen 58 alkotás, az életművet mutatják be a börtönből való szabadulásával kezdődően, amikor Marosvásárhelyre került. Fokozatosan kezdett el ismét rajzolni, festeni, 1960-ban már bevették a munkáját a képzőművészeti szövetség által rendezett marosvásárhelyi megyei tárlatra is. A börtön utáni időszakban a sötét tónusokhoz ragaszkodott, majd lassan, a 70-es években kezdtek kivilágosodni a színei. Elkezdte járni az országot, főleg Erdélyt, sokszor Magyarországra is átjutott, különböző művésztelepeken alkotott. 1987-ben áttelepedett Magyarországra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!