A száz éve elhunyt költő szellemiségét, életművét idézték fel a nagyváradi Szigligeti Színházban
Fotó: Vigh László Miklós
A költőóriás halálának századik évfordulóján centenáriumi rendezvénysorozat kezdődött Nagyváradon, ahol vasárnap éjszakába nyúló felolvasással emlékeztek az 1919. január 27-én elhunyt Ady Endrére. A Krónika megkeresésére Balázs Imre József irodalomtörténész úgy összegezte a szintézisteremtő költő életművét, hogy legalább annyira összegző, mint amennyire újító.
2019. január 29., 15:172019. január 29., 15:17
2019. január 29., 17:402019. január 29., 17:40
Ady Endre halálának századik évfordulóján elkezdődtek Nagyváradon a centenáriumi év eseményei: irodalmi kerekasztal-beszélgetés, a Várad kulturális folyóirat lapbemutatója, a Szigligeti Színház két előadása, valamint a teátrum által kezdeményezett, éjszakába nyúló, vasárnap esti felolvasás nyitotta az Ady-évfordulós ünnepségsorozatot.
Sosem látott képsorokat tett közzé a 100 évvel ezelőtt elhunyt Ady Endre temetéséről a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum – közölte a szervezet az MTI-vel kedden.
A költőóriás száz esztendeje, január 27-én történt távozásának napjára
a Várad folyóirat rendhagyó, bensőséges hangulatban mutatta be Ady-emlékszámát, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia főigazgatója Menekülés az Úrhoz címmel a költő istenes verseiből összeállított műsort adott elő a filharmónia Intermezzo vonósnégyesének kíséretével.
A Várad folyóirat Ady-számának bemutatóját Szűcs László főszerkesztő és Tasnádi-Sáhy Péter, az irodalmi rovat szerkesztője eleve úgy vezette be, hogy a megszokott lapszámismertetőktől eltérően
Érdekes hangulatteremtő elem volt a Szigligeti Stúdió fehér termében a lapszám gazdag illusztrációs anyagának a kiállítása és a hozzászólások is nagyon meghittek voltak. A régebbi és újabb élmények közül kiemelendő a lapszám legfiatalabb szerzőjének, a tizenéves Dimény Andornak tömörségében is nagyon mély érzelmi és értelmi hatásról árulkodó meghatározása arról, miért jelent számára olyan sokat a költő.
A másik kellemes meglepetés egy fiatal váradi zenészpárosnak, Páskuy Tamásnak és Simó Zsoltnak a Ha szeretlek című Ady-vers megzenésített változata. A két kiemelésen túl minden szerző műve külön megemlítendő, a versek, prózai írások, publicisztika csakúgy, mint a nagyon változatos képzőművészeti alkotások. Egy biztos: az évszázadnyi kerek évforduló ellenére a tetszetős külcsínű és gazdag, értékes belbecsű Várad-lapszám egyértelműen igazolja Ady sokat idézett „Ifjú szívekben élek”, az 1918-as, életében utolsó megjelent kötetében verscímmé előléptetett gondolatának igazát: elevenen él ma is minden korosztály szívében.
Meleg Vilmos színművész versösszeállítását az MM Pódium és a filharmónia közös szervezésében mutatta be.
kihangsúlyozva Ady nagyon tudatosan megélt, bár az idők során többször vitatott hitének erejét, természetesen nem kerülve meg a közismert vallomást: „Hiszek hitetlenül Istenben, / Mert hinni akarok, / Mert sohse volt még úgy rászorulva / Sem élő, sem halott.” A filharmónia Intermezzo vonósnégyese – Florin Avram, Kurucz Tibor, Valer Mînecan és Trendler Mária – a versszövegekhez hangulatilag és hangzásilag nagyon illő zenei kísérettel emelte mindvégig a művészi hatást.
A centenáriumi gazdag programkavalkád további sikeres rendezvényeket ígér, a szervezők az egész emlékév alatt igyekeznek majd kevésbé ismert műveket, illetve a költő életművének újabb és újabb szempontú megközelítéseit az érdeklődő közönség előtt felmutatni. A Várad kulturális folyóirat és a Szigligeti Színház az elkövetkező időszakban több megmozdulással emlékezik majd a költőóriásra: a tervek között szerepel Ady egyetlen drámájának felolvasószínházi bemutatója, Ady-séta szervezése, illetve irodalmi konferencia lebonyolítása.
„Ady költészete és költői pályája egy nagy paradoxon”
Ady költészete és költői pályája egy nagy paradoxon. A magyar költészet huszadik század eleji megújítójaként gondolunk rá sokan, miközben legalább annyira igaz, amit már születése századik évfordulója táján is többen elmondtak: hogy legalább annyira összegző, mint amennyire újító. A magam számára ezt a paradoxont úgy oldottam fel, hogy költői munkálkodásában a szintézisteremtőt látom elsősorban, miközben kétségtelen az is, hogy a modern magyar költészeti megújulást általa vette észre a nagyközönség: az ő versei, pózai, gesztusai révén tört át az az újdonság, amely a korszakban, a környezetében más költők munkáiban is jelen volt. Kellett ehhez az áttöréshez egy nyughatatlan, vakmerő alkat, amelyik politikai publicisztikákat is állított a versekben megfogalmazódó kritikai hang mellé: a gondolat és az érzület együtt törte át azokat a falakat, amelyek igazából csak halála után, a húszas években omlottak le, és tették lehetővé, hogy Adyt mindenki a saját költőjének érezhesse magyar nyelvterületen. A „saját költő” viszont az ő esetében azt jelenti, hogy mindenki számára nyugtalanító kérdéseket is feltesz: szembesít olyan érzésekkel, gondolatokkal, hagyományokkal, amelyek mindegyikét nélküle nem feltétlenül éreznénk magunkénak. Nincs mindenre válasza, és nem kell mindenben igazat adnunk neki, de abban sokat lehet tanulni tőle, hogy megérezzük, mi mindenhez lehet köze a kultúránknak és nekünk magunknak: ez a nagyvonalúság talán a legfontosabb a mából nézve.
(Balázs Imre József irodalomtörténész)
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!