Fotó: Krónika
Ahogy azt Dana Roxana Hrib történész hangsúlyozta, a két épület közös inspirációs forrást mutat, bár a protestáns vallásra jellemzõ egyszerûség és mértéktartás a templom esetében szembeötlõ. Hrib az osztrák és német mesterek kifinomult munkája mellett Simon Hoffmeyer erdélyi mûvész hatását véli felismerni az építészeti jegyek megrajzolásában és kivitelezésében. A rozetták, ívelt virágfüzérek, akantusz- vagy pálmalevelek, gyümölcsfürtök, kecses vonalú urnák, a kagylómotívum feldolgozásai mind megannyi ismertetõjegyei a 17–18. században hódító, dekoratív szemléletû mûvészeti irányzatnak. Az épületek egyes díszítõelemei szervesen illeszkednek más stílusú kompozíciókba is, így felismerhetõ a rokokóra jellemzõ túldíszítettség vagy a neoklasszicizmust elõrevetítõ modern kiegyensúlyozottság. A kiállítást megnyitó Elena Popescu mûvészettörténész annak a vezérgondolatnak az eredetiségét emelte ki, mely szerint valószínûsíthetõ, hogy az Erdély egykori kormányzójának palotáján dolgozó tervezõk és mesterek alighanem ugyanazok lehettek, mint a protestáns templom tervezõi és kivitelezõi. A mûvészettörténészek elemzõ- és kutatómunkáját Jean Popescu fotós tette teljessé, aki mûvészi gonddal és szakszerû hozzáértéssel elkészített fényképeivel november 30-éig gyönyörködteti a látogatókat. Varró Sándor helyi református lelkész szerint a templomlátogatók eddig inkább összhangjában szemlélték Isten házát, a kiállítás révén mostantól részleteiben is felfedezhetik a díszítõelemek esztétikáját és a barokk stílus szépségét. A különbözõ mûvészi irányzatokban a lelkipásztor szerint az emberi sokoldalúságot, az érzelmek sokrétûségét lehet fellelni. „A barokkban a fantázia szárnyalása, a természet megfigyelése és értékelése, a rokokóban az érzékiség túlfûtöttsége, finomság és elegancia, a romantikában az érzelmek kifejezése, a klasszicizmusban a mértékletesség és a józan megfontoltság jut kifejezésre\" – értékelt a Brukenthal-palota és a templom stílusjegyeirõl szólva Varró Sándor, aki ráadással is szolgált a tárlatot látogatóknak. Ez a Barokk Napokra kiadott, a templomot bemutató színes könyv, amelyben az olvasó hasznos információkat talál a szebeni református gyülekezet és a helyi magyarság több évszázados múltjáról és a templom megépítésének történetérõl.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.