2009. március 16., 10:342009. március 16., 10:34
Mint mondta, nagy hatással volt rá a színház világa, édesapja ugyanis színházrendezõ volt, színésznõ anyja pedig épp Ophéliát játszotta a Hamletben, amikor várandós volt vele. „Akkor moccantam meg elõször anyám hasában, amikor elhangzott a »Lenni vagy nem lenni«” – magyarázta a költõ, akiben bevallása szerint egy életre nyomot hagyott a kulisszák mögötti világ, bár sosem akart színész lenni, és az apja is óva intette ettõl a szakmától. A szerzõt sokan a negyedik Forrás-nemzedék egyik vezéralakjaként emlegetik, õ maga azonban nem kedveli a besorolásokat.
Nem kell cédulázni az irodalmat, fõleg nem korcsoportonként, hiszen meglehet, hogy a korosztályok tagjai ideológiailag egyáltalán nem tartoznak össze – vélekedett Kovács András Ferenc. A cenzúra idõszakáról mesélve a költõ elmondta, hogy a legsötétebb esztendõkben, az 1980-as években több kortársához hasonlóan õ is leginkább gyermekverseket publikált, hiszen ezeknél lazább volt az ellenõrzés. Így születhettek olyan gyerekrigmusok, amelyek a felnõtt olvasók számára sok elrejtett utalást tartalmaztak.
A költõ gyakran publikál álneveken: Jack Cole-ból, a vadnyugat hõsébõl például annyira hiteles személyt teremtett, hogy neves erdélyi történészek is elhitték, valóban létezett. Egyik legjellegzetesebb alteregója, Lázáry René Sándor „a dilettantizmust, a koraiságot, a meg nem értettséget, a hátországot” jelenti számára. Mostanáig mintegy négyszáz verset „talált meg” tõle, de reméli, több is létezik valahol.
A Hazatérés Hellászból címû kötet átiratokat tartalmaz, az eredeti szerzõ, az alexandriai születésû görög Kavafisz azonban valós személy volt, KAF szerint térségének egyik legnagyobb alkotója. Kõrössi kérdésére a költõ elmondta: nem szokta elemezgetni, hogy az egyes nyelvterületek perifériáin vagy a centrumában szoktak jelentõsebb irodalmi alkotások születni. „Erről csak egy összmagyar irodalom bûvöletében lehetne beszélni, a haza pedig nem más, mint maga a magyar nyelv, egy öröknek tûnõ szóhaza” – vélekedett KAF, aki szerint a különbözõ területek különféle jellegzetességekkel bírnak, de ezeknek jelentõségét nem szabad eltúlozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok