2009. március 16., 10:342009. március 16., 10:34
Mint mondta, nagy hatással volt rá a színház világa, édesapja ugyanis színházrendezõ volt, színésznõ anyja pedig épp Ophéliát játszotta a Hamletben, amikor várandós volt vele. „Akkor moccantam meg elõször anyám hasában, amikor elhangzott a »Lenni vagy nem lenni«” – magyarázta a költõ, akiben bevallása szerint egy életre nyomot hagyott a kulisszák mögötti világ, bár sosem akart színész lenni, és az apja is óva intette ettõl a szakmától. A szerzõt sokan a negyedik Forrás-nemzedék egyik vezéralakjaként emlegetik, õ maga azonban nem kedveli a besorolásokat.
Nem kell cédulázni az irodalmat, fõleg nem korcsoportonként, hiszen meglehet, hogy a korosztályok tagjai ideológiailag egyáltalán nem tartoznak össze – vélekedett Kovács András Ferenc. A cenzúra idõszakáról mesélve a költõ elmondta, hogy a legsötétebb esztendõkben, az 1980-as években több kortársához hasonlóan õ is leginkább gyermekverseket publikált, hiszen ezeknél lazább volt az ellenõrzés. Így születhettek olyan gyerekrigmusok, amelyek a felnõtt olvasók számára sok elrejtett utalást tartalmaztak.
A költõ gyakran publikál álneveken: Jack Cole-ból, a vadnyugat hõsébõl például annyira hiteles személyt teremtett, hogy neves erdélyi történészek is elhitték, valóban létezett. Egyik legjellegzetesebb alteregója, Lázáry René Sándor „a dilettantizmust, a koraiságot, a meg nem értettséget, a hátországot” jelenti számára. Mostanáig mintegy négyszáz verset „talált meg” tõle, de reméli, több is létezik valahol.
A Hazatérés Hellászból címû kötet átiratokat tartalmaz, az eredeti szerzõ, az alexandriai születésû görög Kavafisz azonban valós személy volt, KAF szerint térségének egyik legnagyobb alkotója. Kõrössi kérdésére a költõ elmondta: nem szokta elemezgetni, hogy az egyes nyelvterületek perifériáin vagy a centrumában szoktak jelentõsebb irodalmi alkotások születni. „Erről csak egy összmagyar irodalom bûvöletében lehetne beszélni, a haza pedig nem más, mint maga a magyar nyelv, egy öröknek tûnõ szóhaza” – vélekedett KAF, aki szerint a különbözõ területek különféle jellegzetességekkel bírnak, de ezeknek jelentõségét nem szabad eltúlozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok