Fotó: Krónika
2008. május 26., 00:002008. május 26., 00:00
„A találkozó célja olyan történetkutatói magatartás kialakítása, amely kiadványaink eszközével erősíti a két népben a kölcsönös bizalmat. Segít bizonyos múltbéli feszült pillanatok meghaladásában, a feszültségek feloldásában, a vitatott témák őszinte megtárgyalásában, egymás történelmének alaposabb megismerésében” – állítja az a nyilatkozat, amelyet a két folyóirat főszerkesztője, Glatz Ferenc akadémikus (képünkön jobbra) és Dorin Matei történész látott el kézjegyével.
Az egyoldalú ismeretek ellen
Történelmi korszakokra bontva fogják tanulmányozni román és magyar történészek a két nép közös múltját – jelentette a konferencia legfontosabb eredményét Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke, a Magyarországon három évtizede megjelenő História szakfolyóirat alapító főszerkesztője. Glatz a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben román kollégáival, a Magazin istoric tudósaival folytatott eszmecseréjéről egyelőre az állapítható meg, hogy „jólfésült” nyilatkozatok helyett gyakorlati ütemtervet tett le az asztalra. A két műhely történészei a jövőben rendszeressé teszik a szakmai találkozókat – a következő konferenciát őszszel tartják Budapesten –, a folyóiratok átveszik vagy ismertetik egymás publikációit, közös lapszámok kiadásában is gondolkodnak. Mindezt olyan hosszú távú párbeszéd kialakításának reményében teszik, amely a román és magyar történelem konfliktusos fejezeteire összpontosít, és az előítéletek oldására törekszik.
A két ország oktatási és kulturális minisztériumainak beleegyező támogatásával, de nem politikai vagy formális, hanem szakmai kezdeményezésre és szakmai szempontok szerint zajlott a találkozó – tájékoztatta lapunkat Beke Mihály András, a közvetítést és a szervezést vállaló bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, aki szerint kétéves előkészítést igényelt a találkozó. Ennek alapötletét különben Dorin Matei, a Magazin istoric főszerkesztője vetette fel. A román történésznek nem ez az első, nyitottságot szorgalmazó gesztusa: az aradi Szabadság-szobor felállítása körül 1999-ben kezdődött, nacionalista felhangú politikai vita során ő javasolta, hogy az általa vezetett lapban magyar történészek írásokat közöljenek a ’48-as szabadságharcban kivégzett tábornokok történelmi szerepéről és jelentőségéről. „Óvatos hangvételű, inkább az összekötő történelmi kapcsokra szorítkozó találkozóra számítottunk, de már az indítás más volt. Glatz Ferenc kilépett a szűk mederből, és kijelentette, hogy amikor az Európai Unión belül a két ország globális kihívásokkal áll szemben, hiba lenne elveszni a csetepatékban” – mondta el Beke. A megnyitón jelen lévő Markó Béla RMDSZ-elnök azt hangsúlyozta, a történelmi események az értelmezések szempontjából különböznek, ami a továbbiakban sem fog változni. Szerinte pozitív változás akkor állhat be, ha a felek elfogadják egymás jogát ahhoz, hogy kinek-kinek saját értelmezése legyen ugyanazzal az eseménnyel kapcsolatban.
Mire elég a szakma jóindulata?
A jelenlegi román és magyar történelemszemléletet a köztudatban, a tankönyvekben vagy a politikai diskurzusokban egyaránt a párhuzamosan megírt szintézisek és az eltérő nézőpontok jellemzik. A história olyan tételei, mint például a román kontinuitás-elmélet, az 1848-as forradalom eseményei, a trianoni döntés vagy a kommunista éra nemzetiségellenes atrocitásai egyaránt neuralgikus pontokat jelentenek. Az eltérő szemlélet tág értelmezési lehetőséget ad, amely egyrészt az iskolai történelemoktatást állítja ellentmondásos helyzetbe, másrészt nacionalista politikai ideológiák és megnyilvánulások táptalaját képezi. A román és a magyar kormány 2006-os együttes kormányülésén felmerült egy közös történelemkönyv megszerkesztése, amelyhez modellként a francia–német, hasonlóan konfliktusoktól terhes történelmet feldolgozó könyv szolgált volna. A két ország akadémiai vegyes bizottságának felügyeletével szerkesztett könyv megjelenési határideje 2010 – csakhogy míg a francia–német modell iskolai tankönyvként szolgál, a román–magyar változat csupán bemutató jellegű. A hírre az országos sajtóban reagáló román és magyar történészek szinte egyöntetűen jelentették ki, hogy a kezdeményezés politikai szempontból elképzelhető, ám a gyakorlatban nem megvalósítható. A hétvégi bukaresti konferencián nem tértek ki a 2006-os kormányülés vagy a román–magyar tankönyv kérdésére.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.