Fotó: A szerző felvétele
2008. március 26., 00:002008. március 26., 00:00
Bódis Kriszta alkotói névjegyévé a regényeiben (Kemény vaj, Artista) és a filmjeiben (Falusi románc, Romani Krisz) feldolgozott rendhagyó társadalmi témák váltak. Cigánysors, prostitúció, leszbikus szerelem áll az alkotások középpontjában, amelyek mindegyike „a kirekesztés és a kiszolgáltatottság lélektanát” igyekszik feltárni és megmutatni. – „Látod, ez is elõítélet. A szegénység, nem a cigányság tesz kiszolgáltatottá és prostituálttá” – igazította ki beszélgetõtársát a váradi találkozón Bódis. „Miután a Kemény vaj megjelent, azt kérdezte tõlem egy újságíró: cigány vagyok, vagy kurva, vagy mindkettõ? Az fel sem merült benne, hogy író vagyok” – illusztrálta saját példáján keresztül a társadalmi elõítéletek hatásmechanizmusát a szerzõ.
A beszélgetés elsõ részében Bódis 2007-ben bemutatott Báriséj (Nagylány) címû dokumentumfilmjét láthatta a közönség. A film Békés megyei cigányok életén keresztül tárgyalja a nõi kiszolgáltatottság problematikáját. A lovakkal kereskedõ lovári cigányok világát sajátságos erkölcsök mûködtetik: a cigánylánynak dicsõség, ha „koronát kap”, azaz szûzen megy férjhez, miközben ahhoz, hogy hírbe hozzák, elég, ha egy fiú megfogja a kezét. Ám ha valaki szerelmes, és szülei nem adják a fiúhoz, akkor szökni kell – derült ki a kulturális antropológiai és szociálpszichológiai felvetéseket a nõi tapasztalatokon keresztül tárgyaló gender-dokumentumfilmbõl. Nézõi kérdésére válaszolva Bódis elmondta: a Báriséj a módosabb romák világa, a társadalom perifériájára szorult cigányok a romungrók. Az asszimilálódni próbáló, a roma nyelvet már nem beszélõ, valamikori bérmunkások utódai élnek a legrosszabb körülmények között, õk az igazi kirekesztettek. A nõk kiszolgáltatottsága a szerzõ szerint különbözõ mértékben ugyan, de a társadalom egészére jellemzõ. Statisztikák mutatják, hogy még az úgynevezett elnõiesedett szakmákban is kevesebb fizetést kap ugyanazért a munkáért egy nõ, mint egy férfi. „Emancipált nõ vagyok, ha kell, vállalom a feminista jelzõt is. De a nõket érõ megkülönböztetés jelenségét csak a férfiakkal közösen lehet feltárni és megbeszélni. Bár azt is megértem, hogy a férfiaknak nehéz a hatalmi pozícióból engedni” – jelentette ki Bódis.
A nõközpontú irodalmi szöveg határaira Bódis Kriszta a Magvetõ kiadónál megjelent Kemény vaj címû regénye kapcsán kérdezett rá a közönség. A regény végén Sára, a prostituált fõszereplõ szemszögébõl látunk egy pornófilmfelvételt. A „brutálpornó” szöveg keletkezésérõl faggatózó Kõrössi kijelentette, ennek a passzusnak a szövege néhol keményebb, mint a férfiírók szövegei. „Persze, hogy brutálisabb, hiszen a szexualitást, így a nõi szexualitást is általában férfiírók szövegeibõl ismerjük. Én viszont megpróbáltam leírni ugyanezt – a tárgy szemszögébõl” – nyújtotta át a regény kulcsát Bódis Kriszta.
F. N. L.
Márton László a Látó színpadán
A Látó Irodalmi Színpad vendégét, Márton Lászlót köszönthették az irodalombarátok szombaton a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdiószínházában. A több regényt, esszé- és novelláskötetet, de színpadi drámát, filmforgatókönyvet és tévéjátékot is jegyzõ szerzõvel Láng Zsolt, a Látó folyóirat szerkesztõje beszélgetett. A szerzõi esten a megtörtént események megírhatóságáról, a valóság és fikció közti átjárhatóságról beszélgettek a jelenlévõk, arra keresve a választ: mi az író szerepe – és eszköztára – egy-egy esemény novellává, regénnyé formálásában. Az irodalomkritikusi tevékenységérõl is faggatott Márton László elmondta, a mûfajhoz prózaíróként áll hozzá, mintegy hozzátéve véleményét az olvasottakhoz.
A. E.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.