Fotó: A szerző felvétele
2008. február 11., 00:002008. február 11., 00:00
„Nagy megtiszteltetés, hogy egy olyan mester társaságában lehetek itt, akivel 32 évvel ezelőtt fordított felállásban léptünk a közönség lé. Kristófi János és Jakobovits Miklós társaságában mutathattam be munkáimat az akkori Kis Galériában” – utalt saját indulására, és Kristófi János abban betöltött szerepére Holló Barna, majd a kiállított festmények „zeneiségére” hívta fel a figyelmet. A festőművész kántortanítói múltjára, valamint zenész gyerekeire utalván, úgy fogalmazott: „a zenei fonal szépen végighullámzik a családon”. Később Jakobovits Miklós Kristófiról írt sorait idézte, mely szerint a festő „művészetének lényege az élet igenlése”. Banner Zoltán műkritikus fogalmazta meg, hogy Várad kétlelkű, kétarcú város, ahol álom és valóság jelenik meg egymással váltakozva, és Holló Barna szerint Kristófinak éppen ezt a kétarcúságot sikerült műveiben megragadnia. „A művész nem próbálja megszerkeszteni, szájbarágósan a néző tudtára adni, mit is kellene látnia a képeken, és éppen ezért nem is szükséges a Kristófi János képeit kommentálni. Kristófi Várad krónikása, aki ma is korát meghazudtoló energiával utazik a megyében, vagy jár művésztelepekre” – fejezte be a méltatást Holló.
A tárlat megnyitóján felszólaló Tőkés László EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagyváradon nemcsak a városkép változik, hanem a közösség is pusztul. „Vannak védett növények, állatok és épületek, a váradi magyar közösséget is ideje lenne védetté nyilvánítani” – mondta Tőkés hozzátéve: Kristófi az a festő, aki képre menti a pusztuló valóságot.
Kristófi János a Bihar megyei Monospetriben született 1925. december 15-én. A gimnáziumot Nagyváradon és Szilágysomlyón végezte, 1945-ben Kárásztelken helyezkedett el mint kántortanító, majd 1954-ben festőtanári oklevelet szerzett Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán. 1955 és 85 között a nagyváradi művészeti népi iskolában festészetet tanított. 1953-tól rendszeresen állította ki vallásos tárgyú képeit.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.